Kincskereső Kisködmön Rövid Tartalom

Összefoglaló Móra ebben a könyvben is, mint majdnem minden ifjúsági művében, saját gyermekkorát idézi. Kincskereső kisködmön tartalom angolul. Szép magyar nyelvével, könnyes humorával a Kincskereső kisködmön a magyar gyermekirodalom egyik gyöngyszeme. Egy Gergő nevű kisfiúról szól a mese, akinek apja, az öreg szűcs gyönyörű kisködmönt varr, de a ködmön csak akkor kényelmes, ha viselője emberül viselkedik. Ha rosszat tesz, azonnal szorítani kezd. És ez a mesebeli kiskabát bearanyozza a szegény falusi gyerek életét, és álomvilágba, de a valóság álomvilágába viszi az olvasót, bemutatva a szegénységgel küszködő derék apát, a csendes, jóságos anyát és a körülöttük élő embereket.

Kincskereső KiskÖDmÖN - Idea KÖNyvtÉR - ErdÉLyi Magyar KÖNyvek

> Könyv > Kincskereső kisködmön Teljes nézet Leírás A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet.

Apróhirdetés Ingyen – Adok-Veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor

Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett. Móra Ferenc 1911 - 1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Móra Ferenc tagja volt a Dugonics Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Szegedi Múzeumbarátok Egyesületének, a Magyar Szabadkőművesek Társaságának, valamint a Kisfaludy Társaságnak. 1934-ben, Szegeden halt meg.

Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8. ) Író, újságíró, muzeológus, a "tiszteletbeli makói". Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Kincskereső kisködmön tartalom 18. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte.
July 2, 2024