Globális Felmelegedés Következményei
A Természetvédelmi Világalap (WWF) friss, " Feeling the Heat " című jelentése arról számol be, hogy a globális felmelegedés következményei már kézzelfoghatóan jelen vannak minden kontinens élővilágában. "A klímaválság nem a távoli jövő problémája. Megérkezett a jelenbe, már a küszöbünkig jutott. Minél melegebb lesz, annál nagyobb lesz a nyomás" – hangsúlyozta Christoph Heinrich, a WWF természetvédelmi igazgatója. A jelentés az éghajlati válság hatását vizsgálta 13 kiválasztott állat- és növényfaj esetében. Ezek között olyan, Európában őshonos fajok is szerepelnek, mint a kakukk, a dongó vagy a tengerparti sóvirág, amelyet a tengerszint emelkedése fenyeget. A tojásait más madárfajok fészkébe rakó kakukknak sajátos költési technikája okozhatja a vesztét. A kakukk 7000 kilométert tesz meg téli szállásáról hazatérve, és ha a gazdamadár az emelkedő hőmérsékletek miatt korábban költ, a kakukk lekésheti az első költési szezont, meg kell várnia a másodikat, amely általában május közepén kezdődik, így nehezebbé válhat a szaporodása.
- EUROPA - Környezetünkről az európai fiataloknak - Levegő - Éghajlatváltozás - A globális felmelegedés hatásai
- Globális felmelegedés következményei
- Ezeket hozhatja a világra a globális felmelegedés
- Index - Gazdaság - Kezdjenek spórolni az országok és az emberek – üzente az IEA
- Ma még látható, de 30 év múlva csak képekről fogják ismerni - Utazás | Femina
Europa - Környezetünkről Az Európai Fiataloknak - Levegő - Éghajlatváltozás - A Globális Felmelegedés Hatásai
A globális felmelegedés számos emberi tevékenység közös eredménye. A legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a haszonállat tartás (hústermelés) a közlekedés, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés. A globális felmelegedés hatásai többé nem puszta hipotézisek, immár vitathatatlan és ijesztő mértékű. Lassan két évtizedes előrejelzések jósolták a szélsőséges időjárást, a gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, árvizeket és globális klímamenekülteket. A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, ezért le is tudjuk állítani azzal, hogy kerüljük ezeket a tevékenységeket, illetve olyanokkal helyettesítjük őket, amelyek nem járnak a bolygó további károsodásával. Mit is tehetünk pontosan? Az állattartás a legfőbb oka az erdőirtásnak, a vízfogyasztásnak és a környezetszennyezésnek. Több üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős, mint a közlekedési ágazat, valamint az esőerdők pusztulásának, a fajok kihalásának, az élőhelyek eltűnésének, a termőtalaj eróziójának, az óceáni halott zónáknak és szinte minden más környezeti problémának is ez a fő hajtóereje.
Globális Felmelegedés Következményei
A globális felmelegedést általában a hőmérséklet emelkedésében mérik, viszont van még egy adat, mellyel érzékeltetni lehet a hatásait, ez pedig a térbeli elmozdulás. Szakértők szerint szülővárosainkat nagyjából 800 kilométerrel távolabbinak érezhetjük a jövőben, mint ahogy eddig megszokhattuk. Mit jelent ez konkrétan? Tudósok megállapították egy 2019-es tanulmányban, hogy 2080-ra Észak-Amerika városai — valamint minden település szerte a világon — nagyjából 500 mérföldet, vagyis 800 kilométert "tesz meg" hőmérséklet szempontjából. Ha a széndioxid-kibocsátás ugyanebben a radikális ütemben folytatódik, akkor a lakóterületek időjárás tekintetében fokozatosan távolodni kezdenek a megszokottól déli irányba. Ez azt jelenti, hogy például Washington DC hasonlóképpen mocsaras vidékké változik, mint Mississippi, New York pedig inkább Arkansas északi részére emlékeztet majd a jövőben. The latest IPCC report shared that global warming of 1. 5°C & 2°C will be exceeded during the 21st century unless deep reductions in CO2 and other green house gases occur in the coming decades.
Ezeket Hozhatja A Világra A Globális Felmelegedés
A globális felmelegedés hazánkat sem kíméli. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) honlapján közzétett legfrissebb tanulmányából kiderül, még hosszabb hőségriadókra és több trópusi éjszakára lehet számítani a jövőben. A tartós kánikula miatt az országos tiszti főorvos az OMSZ előrejelzései alapján a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el 2015. július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től július 19-ig újabb hőségriadót adott ki az ország egész területére. Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella, tanulmányukban leírták, a másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább 3 egymást követő napon történő fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő forró periódusok. A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt.
Index - Gazdaság - Kezdjenek Spórolni Az Országok És Az Emberek – Üzente Az Iea
Ezek a szúnyok – a maláriát terjesztő anopheles szúnyoggal ellentétben – főleg napközben csípnek és városokban, vagy a városok közelében lévő sekély állóvizekben (esővizes tocsogókban, lápokban, mocsarakban) szaporodnak. A kór ellen vírusölő szerek nem állnak jelenleg az emberek rendelkezésére, védőoltás sem létezik egyelőre. A dengue lázban megbetegedettek száma az utóbbi 50 évben harmincszorosára emelkedett, csupán Malaysiában több mint 10 ezer esetet jeleznek évente, kezelésük a kormánynak 13 millió dollárjába kerül. A betegség már több mint 100 országban ütötte fel a fejét, egyebek között Horvátországban és Franciaországban is. Valószínűsíthető, hogy a globális felmelegedés hozzájárul ahhoz is, hogy évente 7-10 százalékkal több az allergiás és az asztmás betegek száma. Amellett, hogy immunrendszerünk egyre kevésbé ellenálló az allergénekkel szemben (legfőképpen helytelen életmódunk miatt), a betegek számát növeli az is, hogy a magasabb átlaghőmérséklet következtében korábban kezdenek virágozni a növények, így az allergiaszezon hosszabb ideig tart.
Ma Még Látható, De 30 Év Múlva Csak Képekről Fogják Ismerni - Utazás | Femina
Hogy a sztratoszféra magassága csökken, már ismert egy ideje: a nyolcvanas évek óta 400 méterrel csökkent a magassága, vagyis kb. az egy százalékát már elvesztette. Péliné Németh Csilla meteorológus, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján azt állítja, hogy a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. A klímaváltozással egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, ami akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le a nyugati országokra, és hazánkba is eljuthat 100-110 km/h-s széllökésekkel. Egyre nagyobb az esély, hogy öt éven belül átlépi a Föld a párizsi egyezményben rögzített másfél Celsius-fokos klímacélt – közölte az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, a WMO. "Ha ugyanúgy folytatjuk mint eddig, elpusztítjuk önmagunkat" – fogalmazott az amerikai CBS News-nak adott friss interjújában Jane Goodall.
Bár a nézőpontok megoszlanak mind a politikában, mind a médiában, az egyet nem értés mégsem változtat a tényen, hogy a felmelegedés valódi, mérhető, globális. De mi vezetett idáig, mire számíthatunk a jövőben, és mit tudunk tenni? Legfőbb okok: 1. A fosszilis energiaforrások (kőolaj, földgáz) égetése során keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátás. 2. A benzines autók használata közben kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező gázok növekedése. 3. Az élelmiszeriparban tartott óriási állatállományból, a rizsföldekről és a sarkvidéki tengerfenékről származó metánkibocsátás 4. Erdőirtások, különösen a trópusi területeket érintő pusztítások a fejlett világ megnövekedett fa- és papírigénye miatt, de nem elhanyagolható ok az egzotikus élelmiszerek iránti kereslet, valamint az állattartáshoz szükséges legelők növekedése sem. 5. A növénytermesztéshez felhasznált mesterséges permetezők és műtrágyák globális elterjedése. Várható következmények: 1. A tengerszint megemelkedése, veszélybe sodorva ezzel emberek millióinak lakóhelyét.