Ha A Munkavállaló Kárt Okoz: A Munkavállaló Kártérítési Felelőssége És A Kártérítés Érvényesítésének Módja - Munkaügyi Hírek

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt főszabályként abban az esetben köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a magatartás és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke az általános szabályok értelmében nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét (a havi távolléti díj havibér esetén főszabályként megegyezik az alapbérrel). Szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás esetén azonban a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Munkavállaló kártérítési felelőssége » Aurapro. Nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve, amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó speciális szabályozást a Munka Törvénykönyve tartalmazza.

Munkavállaló Kártérítési Felelőssége &Raquo; Aurapro

[6] Mértéke [ szerkesztés] A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. [7] Vagyis, ha a munkavállaló enyhe gondatlanságot követ el (például az eladó elfelejti a polcon előbbre rakni a régebbi árut, ezért annak lejár a szavatossága), a munkajog védi a munkavállalót, és nem a teljes kárt kell, megtérítse, hanem a felelőssége csak négy havi távolléti díjáig terjed. A munkavállalók közös felelősségre vonása - Adó Online. Ellenben súlyos gondatlanság (a kutas benzin helyett dízelt tankol a kocsiba) vagy szándékosság fennálltakor már nincsen ilyen védelem, a munkavállaló köteles a teljes kárt megtéríteni. [8] Jegyzetek [ szerkesztés]

A Munkavállalók Közös Felelősségre Vonása - Adó Online

Munkaviszony létesítése és munkaszerződés megkötése előtt érdemes megismernie, milyen kötelezettségekkel és jogokkal fog bírni munkavállalóként. A Munka törvénykönyve szerint alapvetően úgy kell eljárnia a munkavégzés során a munkavállalónak, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható. Tisztességesen és jóhiszeműen kell munkáját végeznie, és a munkáltató érdekeit szem előtt tartva, vele kölcsönösen együttműködve kell tevékenykednie munkakörének minél teljesebb ellátásán. Természetesen ez magában foglalja azt is, hogy a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ugyanakkor tájékoztatási kötelezettség is terheli a munkavállalót, miszerint minden olyan tényt, adatot, vagy körülményt a munkáltató tudomására kell hoznia, amely a munkaviszony, vagy az abból eredő jogok és kötelezettségek kapcsán lényeges lehet. Munkaidőn túli kötelezettségek Bár egyes munkaszerződésekbe ezt nem foglalják bele külön, de a Munka törvénykönyve alapján a munkaidőn túl is köteles a munkavállaló olyan magatartást tanúsítani, amellyel nem sérti munkáltatójának jó hírnevét, valamint nem veszélyezteti vele gazdasági érdekeit és a létesített munkaviszony célját.

(Korábban a közrehatás arányát a törvény nem rendelte vizsgálni. ) Ha valamennyien azonosan vétkesek, akkor a kárért szintén egyenlő arányban felelősek. Ha szándékosság állapítható meg a károkozásnál, a munkavállalók felelőssége egyetemleges, vagyis a munkáltató bármelyik munkavállalótól követelheti az egész kártérítést. 7. Lehetőség van-e arra, hogy munkavállalóként mentesüljek a kártérítés egy részének megfizetése alól? Ha a törvény alkalmazása túlságosan hátrányos következménnyel járna a kárért felelős munkavállalóra, szociális szempontokat is figyelembe lehet venni. A munkáltató mérlegelheti a munkavállaló helyzetére gyakorolt hatásokat, és eltekinthet a kártérítés egészének vagy egy részének megtérítésétől. A kárfelelősség érdekében indult perben eljáró bíróság a munkavállalót méltányosságból részben mentesítheti a kár viselése alól akkor is, ha felelőssége megállapítható. 8. Mikor szűnik meg a megállapodás? Új előírás, hogy a megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló azt írásban felmondja, ezt indokolni nem kell, de felmondás csak a leltáridőszak végével történhet, ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, ha a munkavállaló, munkakörének megváltozása folytán már nem kezeli a leltárkészletet.

July 17, 2024