Örök Tél Film
Rendezőként és forgatókönyvíróként ők ketten készítették az utóbbi évek legsikeresebb magyar tévéfilmjét, a mozikban is hónapokig futó Félvilágot, illetve a szintén remek A berni követet – Köbli pedig egyébként is hiánypótló szerepet tölt be a huszadik századi magyar történelem filmes feldolgozásában. Az ötvenesévek-trilógiája mellett ( A vizsga, Szabadság – különjárat, A berni követ) szívesen nyúl régebbi történetekhez ( Szürke senkik, Árulók) is. Fontos, hogy Szász és Köbli a definiált történelmi helyzetben mindig megtalálják az embert, ez hangsúlyosan így van az Örök télben is. Bár szokás Gulág-filmnek nevezni, valójában az Örök tél egy Gupvi-táborban játszódik. A különbség, hogy ide politikai foglyok helyett hadifoglyokat és internáltakat hurcoltak a szovjetek. A megszállt területek németsége kollektív bűnösnek számított, akiket "málenkij robot" címen összegyűjtöttek és jóvátételként dolgoztattak – ideológiai okok helyett itt a gazdaságiak domináltak. De mivel az Örök tél általánosságban állít emléket a szovjet munkatáborok áldozatainak, ez a megkülönböztetés másodlagos; ugyanakkor így talán még könnyebb is azonosulni a történet hőseivel, hiszen tökéletesen ártatlan, apolitikus, civil nők szenvedéstörténetét követhetjük nyomon.
Örök Tél Magyar Film
Átfogó hadifogolycsere-egyezmény sem született, hiszen a Szovjetuniónak – tekintetbe véve a "málenkij robotra" elhurcolt foglyok nagy számát – ez nem állt érdekében. Az emberhez méltatlan bánásmód ellenére életben maradó foglyok évekig tartó kényszermunka után, több ütemben kerülhettek vissza Magyarországra, azonban így sem bocsátottak mindenkit szabadon. A Rákosi-rendszer az ötvenes években "megoldottnak" nyilvánította a "hadifogolykérdést", a "málenkij robotra" hurcolt civilekkel pedig nem foglalkozott, és e témát említeni sem volt szabad. A Szovjetunióba deportált magyarok kérdése a Kádár-korszakban is tabunak számított. A trauma feldolgozása csak a rendszerváltás után vált lehetségessé. A kutatások szinte azonnal meg is kezdődtek, és máig tartanak. Jelenet a filmből. Forrás: Az Örök tél története – minimális spoilerrel Az Örök tél története 1944 decemberében, egy dél-dunántúli sváb faluban kezdődik. A főszereplő Irént innen hurcolják el "egy kis munkára". A fiatalasszony szüleit és kislányát hagyja otthon, férje valahol a fronton harcol.
Örök Tél Online Film
Hazajutnak-e valaha? Mennyire maradhat ember valaki egy embertelen világban? Túl lehet-e élni a poklot, és ha igen, milyen áron? Ezeket a kérdéseket feszegeti Örök tél című történelmi drámájában a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró, akik a malenkij robot némaságra ítélt áldozatainak szeretnének méltó emléket állítani filmjükkel. A film idén februártól áprilisig, 28 nap alatt forgott magyar és külföldi helyszíneken, köztük egy valódi bányában. Gera Marina és Csányi Sándor mellett a főbb mellékszerepeket Döbrösi Laura, Kiss Diána Magdolna, Farkas Franciska, Kurta Niké, Orosz Ákos, Für Anikó és Gáspár Tibor alakítják. A Köbli-Szász pároson kívül számos stábtag visszatért a Félvilág és A berni követ alkotói közül, többek között Lajos Tamás producer, Nagy András operatőr, Hargittai László vágó, Parádi Gergely zeneszerező és Major Csaba hangmérnök. Az Örök tél a GULÁG-GUPVI Emlékév alkalmából a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült, jelenleg az utómunka végső simításai zajlanak, és várhatóan jövő februárban kerül bemutatásra.
Örök Tél Film Izle
Linkek: IMDb Mozipremier: TV premier: 2018. február 25. Örök tél (Eternal Winter) hivatalos előzetes Hasonló filmek Képek További 12 kép a galériában: Örök tél képek »» Filmes cikk értékelése:Szavazat: 2 Átlagolt érték: 5 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Köbli Norberthez hasonlóan neki is van személyes érintettsége, az ő családjából is voltak szovjet fogságban. De nemcsak emiatt örül ennek a lehetőségnek, hanem mert szerinte a Köbli-Szász duó nagyon ért a női karakterek ábrázolásához. Ez is egy olyan szerep, mint a Félvilágban, ahol a női lélekről, a női sorsról finomabban szólnak, mint sok más magyar alkotó. "Szeretnék kicsit még élni ebben a szép koncentrációs táborban" – idézte Kertész Imrét Csányi Sándor, a férfi főszereplő. Szerinte ez az idézet jól kifejezi azokat a kérdéseket is, amiket az Örök tél is felvet. Lehet-e élni, szeretni ilyen körülmények között, és ha igen, akkor az milyen szerelem lesz. Csányi szerint ez egy olyan kapcsolat, ami minden romantikát nélkülöz, hiszen egy munkatáborban ilyesmiről nem lehet szó. "Itt olyan tanácsok vannak, hogy ha valaki meghal, akkor húzd le gyorsan a cipőjét". Mégis úgy látja, hogy a túléléshez mindenképpen kellenek az élő, jelenlévő emberi kapcsolatok. "A túlélés első szabálya, hogy innen soha nem megyünk haza, nincs otthon se gyerek, se feleség.
Szóval, amikor arról beszélünk, hogy elmaradt a szembenézés, és feldolgozatlan maradt a múlt, akkor azért ezt is vegyük számításba: volt, aki megpróbálta. És ezek a filmek igazán fontosak, ezek számolnak be közvetlen tapasztalatokról. Egy részükhöz hozzá is lehet férni, mert három éve, amikor a kormány létrehozta a Gulág Emlékbizottságot – annak apropóján, hogy a 2015-ös évet kinevezte Gulág Emlékévnek – Sára Sándor filmjeit kiadták DVD-én. És támogatták Szász Attila és Köbli Norbert filmtervét, az Örök tel et 423 millió forinttal – így kerültek kormánypárti politikusok a sajtóbemutatóra, sőt már a forgatásra is. Ami persze nem teszi kívánatosabbá a filmet ezen a vidéken – még akkor sem, ha az "ügy"-be nem lehet belekötni. De amikor Balog Zoltán jópofizik a rendezővel a díszletben, vagy Rétvári Bence szán húsz percet az életéből a promócióra, azt inkább kompenzálni kell errefelé. Nagyon jó filmet kell csinálni, hogy eltekintsünk tőle. Szász és Köbli meg is próbálja – hollywoodi sémák szerint – a legjobb tudásukkal.