Szent Jakab Kolostor

A regéci Szent Fülöp és Jakab pálos kolostor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Regéc és Óhuta között, az Óhutától nyugati irányban lévő Barátok dűlőben állt. A regéci vár és a váralja a 13. században a Hernád völgyében ősbirtokos, Aba család kezén volt. Alapításának ideje a 13. század végére, vagy a 14. század legelejére tehető. Első említése 1307-ből származik, mikor a Szent Fülöp és Jakab titulusú egyház 40 napos búcsú tartására kapott engedélyt az esztergomi érsektől. Az oklevél Kökényesen jelöli meg a kolostor helyét. Szent jakab kolostor korona. Az alapítás körülményeiről sem az egyház titulusa, sem az első említés nem árul el többet, de jogos a feltételezés, mely szerint a remeteség első támogatóját az Aba családban vagy annak familiárisai között kell keresnünk. 1311-ben szintén búcsúengedélyt kapott. Az 1311-es oklevél Regéc mellett, a Vitae fratrum pedig Horváthi fölött említi a pálosokat. Gyöngyösi Gergely a Vitae fratrumban, az 1319-es évnél említi a "Horwath (ma Erdőhorváti) felett álló" kolostort, ahol Márton egri érsek által hitelesített Szent László ereklyét őriztek.

Szent Jakab Kolostor 2

A kolostor épületeit – melynek alapterülete 772, 71 négyzetméter – a keleti és a déli szárnyon kb. 10, 5 m széles udvar veszi körül, amelynek kő kerítésfala a templomapszis harmadik támasztópillérétől indul ki. A kolostorhoz kelet felől tornyokkal megerősített, középkori eredetű vastag erődfal csatlakozik, amely az egykori gazdasági épületeket, műhelyeket, veteményeskertet és gyümölcsöst vette körül (a hegytető középső részén, a kolostorromok mellett jelenleg meglevő tisztás alig valamivel kisebb az egykori kolostorkertnél). Néhány méterre a tisztás szélétől, az erdőben a kerítőfal omladozó maradványai 1-1, 5 m magasan ma is állnak. Szent jakab kolostor ii. A kolostorkerthez tartozott egy mesterségesen kialakított, töltéssel övezett halastó, amely most is jól látható. Vizét egy áteresztő csatornán át a mellette lévő ciszternából és kútból kapta. A kolostortól néhány száz méterre hatalmas vaskori földvár sáncai láthatók. (Karcag Ákos) Forrás:

Szent Jakab Kolostor Mark

Ezt a tornyot később átépítették, földszintjét beboltozták, falait megköpenyezték. Egy 19. századi rajzból tudjuk, hogy a tornyok emeletesek voltak, a körítőfalak felső részét pedig kulcslyuk alakú lőrésekkel látták el A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori mesterséges tó helyezkedett el, amely bonyolult csatorna és víztároló rendszereken át biztosította a kolostor vízellátását. 1786-ban II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, ekkor a Jakab-hegyi házat elhagyták a remeték. A kolostor berendezéseit, bútorait elárverezték, és a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. Pálos kolostor - Kővágószőlős. 1819-ben a kolostorban rablók tanyáztak, ami miatt a helyi földesurak a kolostor tetőzetét leszedették. A terület a püspökség birtokába került, de 1828-ra teljesen lakatlanná vált. A nyílászárókat elhordták, és a falak romlásnak indultak. A templom berendezéséből egy barokk feszület a szomszédos Kővágószőlős plébániatemplomába került. Egy erdész később kibonthatta a templom romjaiból, és levitte a faluba azt a gótikus szentségfülkét, amely ma szintén a kővágószőlősi templomban van.

A Győr nemzetség tagjai 1329-ben megegyeztek, hogy a jövedelem harmada a kolostoré, a többi egyenlően oszlik meg a család két ága között. Későbbiekben állandó súrlódás volt a kegyúri jogokat gyakorló Győr nembéliek és a monostor apátjai között.

July 4, 2024