Cziffra György Fia - Rómeó És Júlia Zeffirelli
Különleges eseményéhez közeledik a Cziffra György-emlékév. A széleskörű nemzetközi összefogásban megvalósuló több mint 100 zenei, művészeti program kiemelt eseménye lesz az április 26-ai gálakoncert a Zeneakadémia Nagytermében, amelyen Balázs János és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara lép fel egy fiatal és a nemzetközi koncertéletben rendkívül sikeres karmester, Fuad Ibrahimov vezényletével. Cziffra György pályáján kiemelkedő szerepet játszott Liszt Ferenc zenéje, az Esz-dúr zongoraverseny pedig szinte összeforrott személyével. Rachmaninov 2. zongoraversenye szintén repertoárjának fontos darabja volt, amelyet többek között fia, Ifj. Cziffra György dirigálásával is megszólaltatott. A koncerten a zenekar előadásában elhangzik még két kedvelt mű: Liszt Les Preludes és Prokofjev Rómeó és Júlia 2. szvitje. A zenekart Fuad Ibrahimov vezényli, aki jelenleg a Müncheni Neue Philharmonie Zenekar és a Baku-i Kamarazenekar állandó karmestere. A koncert kiemelt szponzora az MVM. Cziffra György: Ágyúk és virágok (Zeneműkiadó Vállalat, 1983) - antikvarium.hu. Cziffra György Rachmaninov 2. zongoraversenyét játssza: videó itt.
Cziffra György: Ágyúk És Virágok (Zeneműkiadó Vállalat, 1983) - Antikvarium.Hu
A híres-hírhedt Tripolisz. Rémregénybe illő tájék, a szegénység, a kiszolgáltatottság, a kilátástalanság szimbóluma Angyalföldön, a Madarász utca, a Göncöl utca, és a Babér utca által határolt terület. Itt épült fel 1915-ben az úgynevezett Tomori-telep, amit nemes egyszerűséggel csak Csikágóként emlegettek. Egy tanítónő, bizonyos Hoffmann Mária az első világháború után Magyarországon működő külföldi segélyszervezet aktivistája így írt erről a helyről. "Angyalföldön terült el, a homokos talajon, a Tripolisznak nevezett munkásnegyed, mely külsőleg csak egészségtelen, nyomorúságos tanyáját mutatja a bentlakóknak, de belsőleg megtekintve elképzelhetetlen szegénységet, erkölcsi züllöttséget, s bűnt takar. Tömeglakásos bérkaszárnyák, bezárt ajtók, felnőtt sehol, dolgozni vannak a gyárakban, s égető napon utcára kidobva szülő s felügyelet nélkül sok-sok rongyos, kiéhezett, vásott gyerek. Szüleiket csak reggel és este látják, nappal egyedül maradnak otthon, az utcán, az udvaron, iskolába nem járhatnak, mert kis, sokszor pólyás testvéreikre kell vigyázniuk, s kecskét kell őrizniük.
I. felvonás Shakespeare korában vagyunk. A londoni Globe színház színészei a Rómeó és Júlia – talán első – előadására készülnek. A nézők lelkesen tódulnak be a színházba, majd az elsötétülő színen fokozatosan kirajzolódik a veronai piactér reggeli képe. A piac benépesül. A Capulet- és Montague-ház rokonsága és szolgálói között verekedés tör ki. Hamar előkerülnek a kardok, a fegyveres összecsapásban többen meghalnak, az öldöklésnek Verona hercege vet véget. A Capulet-ház konyhájában nagy a készülődés az esti bálra. Júlia dajkájával játszik. A méltóságteljes Capuletné ajándékkal kedveskedik lányának és közben rádöbbenti arra, hogy már nem kisgyermek. Mulatságra érkeznek a vendégek a Capulet-családhoz. Rómeó, Mercutio és Benvolio is be szeretnének surranni a bálba, azonban baljóslatú jelenés részesei lesznek: Mab, a boszorkánykirálynő hívja táncba őket. A bálban Rómeó és Júlia első pillantásra egymásba szeretnek. Júlia megismeri Parist, kijelölt vőlegényét, akinek közeledését elutasítóan fogadja.
Zeffirelli és Shakespeare szerző: Kinga Manapság egyre kevesebben értik mi végett olyan híres a Franco Zeffirelli féle Rómeó és Júlia film. Miattuk is vessünk egy közelebbi pillantást e műre, hátha felfedezzük miért ez a legszebb és legsikeresebb Rómeó és Júlia a vásznon? A titok talán a részletekben rejlik. A helyszín maga Verona és környéke, a díszletek, a jelmezek híven árasztják a reneszánsz hangulatot. A ruhák mind a legjobb minőségű francia bársonyokból és brokátokból készültek, gondosan ügyelve arra, hogy autentikusak legyenek. Az épületekről árad a kor olasz szellemisége, mely nem is olyan nehéz, tudván azt, hogy a híven megmaradt, régi kastélyokban és a St. Pietro templomban zajlott a forgatás. Ám a belső tereken látszik a sok munka és, hogy nagy hangsúlyt fektettek a fények, díszletek beállítására. Ezen túl Federico Fellini állandó alkotótársa Nino Rota segít még a reneszánsz hangulat megteremtésében. Mint említette abból a shakespeare-i gondolatból indult ki, hogy a muzsika a szerelem tápláléka, így végül nem csak a dráma, hanem a zene középpontja is a szerelem körül forog.
Seregi László / Szergej Prokofjev: Rómeó és Júlia "Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot. " A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen. Karmester: Kesselyák Gergely Rómeó................ Timofeev Dmitry / Leblanc Gergely / Balázsi Gergő Ármin Júlia.................... Tanykpayeva Aliya / Melnik Tatiana / Felméry Lili Mercutio.............. Majoros Balázs / Rónai András / Guerra Yago Tybalt.................. Kekalo Iurii / Taran Dumitru / Lagunov Ievgen Mab..................... Starostina Kristina / Ivanova-Skoblikova Sofia / Kosyreva Diana Cselekmény I. felvonás Shakespeare korában vagyunk.
5 rendező, író (olasz-angol filmdráma, 118 perc, 1999) író 1996 Jane Eyre 9. 2 rendező, forgatókönyvíró (angol-francia-olasz romantikus dráma, 109 perc, 1996) 1993 Egy apáca szerelme 8. 8 (olasz történelmi dráma, 102 perc, 1993) 1990 Hamlet 8. 5 (amerikai-angol-francia-spanyol filmdráma, 130 perc, 1990) 1989 1986 Otello 7. 0 (holland-olasz-amerikai filmdráma, 118 perc, 1986) 1982 Traviata 8. 2 (olasz zenés film, 109 perc, 1982) 1981 Végtelen szerelem 8. 0 (amerikai romantikus dráma, 110 perc, 1981) 1979 A bajnok 7. 7 (amerikai filmdráma, 118 perc, 1979) 1977 A Názáreti Jézus 9. 3 (olasz-angol filmdráma, 371 perc, 1977) 1972 Napfivér, Holdnővér (olasz-angol életrajzi film, 120 perc, 1972) 1968 Rómeó és Júlia 10 (olasz-angol romantikus dráma, 138 perc, 1968) 1967 A makrancos hölgy rendező, forgatókönyvíró, producer (olasz-amerikai vígjáték, 122 perc, 1967) producer 1958 Kemping (olasz vígjáték, 94 perc, 1958) Verdi: Otello (olasz-amerikai operafilm, 118 perc) David di Donatello Díj (1991) - Legjobb idegennyelvű film: Hamlet
A londoni Globe színház színészei a Rómeó és Júlia – talán első – előadására készülnek. A nézők lelkesen tódulnak be a színházba, majd az elsötétülő színen fokozatosan kirajzolódik a veronai piactér reggeli képe. A piac benépesül. A Capulet- és Montague-ház rokonsága és szolgálói között verekedés tör ki. Hamar előkerülnek a kardok, a fegyveres összecsapásban többen meghalnak, az öldöklésnek Verona hercege vet véget. A Capulet-ház konyhájában nagy a készülődés az esti bálra. Júlia dajkájával játszik. A méltóságteljes Capuletné ajándékkal kedveskedik lányának és közben rádöbbenti arra, hogy már nem kisgyermek. Mulatságra érkeznek a vendégek a Capulet-családhoz. Rómeó, Mercutio és Benvolio is be szeretnének surranni a bálba, azonban baljóslatú jelenés részesei lesznek: Mab, a boszorkánykirálynő hívja táncba őket. A bálban Rómeó és Júlia első pillantásra egymásba szeretnek. Júlia megismeri Parist, kijelölt vőlegényét, akinek közeledését elutasítóan fogadja. Tybalt felismeri a hívatlan vendégeket, éktelen haragra gerjed, de a ház ura, Capulet lecsillapítja.
Tybalt felismeri a hívatlan vendégeket, éktelen haragra gerjed, de a ház ura, Capulet lecsillapítja. Mercutio mókázása nemhogy enyhítené Tybalt dühét, még jobban sérti önérzetét. A mulatság végén a vendégek távoznak, Rómeó pedig bemászik a ház elcsendesedett kertjébe, ahol megpillantja az erkélyen ábrándozó Júliát. A két fiatal boldogan talál egymásra. II. felvonás Verona főterén ünnepi sokadalom: Mária-körmenet, mutatványosok, vidáman szórakozó tömeg. Júlia dadája "elegánsan" érkezik fiatal úrnője üzenetével. Rómeó követi a Dadát Lőrinc barát kápolnájába, ahol a pap összeadja a két szerelmest. A piactéren Tybalt Mercutiót keresi, viszonozni szeretné az előző esti tréfát. Kölcsönös sértegetés és gúnyolódás után kardot rántanak. A mestervívó Tybalt halálosan megsebesíti a végig bohóckodó Mercutiót. Ő még haldoklása közben is színészkedik, de utolsó pillanataiban mindkét családot megátkozza. Rómeó nem tud uralkodni magán barátja elvesztése miatt, ezért dühében megöli Tybaltot. Rómeót – akire a gyilkosság miatt a Herceg száműző ítélete vár – barátai elmenekítik.
A korhűség itt is elsődleges volt, a stílus a hangszerelés mind a reneszánsz "divatot" követi. Talán ennek az odafigyelésnek is köszönhető, hogy a zenéből is klasszikus lett, háromféle szöveget írtak hozzá és rengeteg helyen hallhatta a nagyközönség, még Luciano Pavarotti is énekelte olasz változatát. A merész rendezői fogás, hogy Shakespeare drámájának hős szerelmeseit, a művel azonos korú színészek alakították, sem veszélyezte ti népszerűségét a filmnek, hiszen Olivia Hussey (Júlia) és Leonard Whiting (Rómeó) teljesen hitelesen alakítottak. Már fel sem merül az emberben, hogy csak 14 évesek. Ám mégsem hagyta teljesen a véletlenre a dolgot a rendező, hiszen egyik szereplő sem volt teljesen amatőr, és a forgatás előtt Zeffirelli római villájában kaptak reneszánsz okítást egy hónapon át. Megtanultak járni, Olivia táncórákat kapott, Leonard pedig lovagló- és vívóleckéket. Shakespeare műve így korhűn, bár nem teljesen dráma hűen elevenedik meg a szemünk előtt. Ugyanis Zeffirelli megkíméli Paris életét.