Magas-Tatra.Info: Nagy-Tarpataki-Völgy – Magas-Tátra
Lejtővel kezdünk, aztán viszonylag sík aszfaltúton a Pécsi-tó mellől áttekerünk az Orfűi-tóhoz. Ahogy a tavat elhagytuk, bekanyarodunk balra, a Mecsek Háza felé. A Mecsek Háza mellett egyenesen eltekerünk hegynek fel és nekifutunk az erdőbe csatlakozó zöld jelzésnek. Ragacsos sárban felfelé a Rockrider XC 500-assal Kép forrása: Mozgásvilá Galériáért katt a képre! 2. Erdei vándortábor a Mecsekben – Erdei Vándortábor. A zöld jelzés már az elején masszívan emelkedni kezd és lendületéből szinte semmit sem veszít, míg Vágotpusztára fel nem érünk. Kb. fél úton a Lóri kulcsosház mellett haladunk el, ám itt a keskeny benőtt ösvény helyett egy dózerutat választunk (mindkét út ugyanoda visz), ám ez az út is az aktuális sár miatt, éppenhogy csak tekerhető. 3. Végül Vágotpuszta lakatlan kis falujához kibunkkanva a terepút végre könnyebbre vált és némi sárpiszkálás után máris tudjuk folytatni az utunkat. A faluból kiérve, balra fordulva a zöld kör jelzésen, a Kecske-hát felé gurulunk tovább és szó szerint gurulunk, mert végre egy jó kis lejtőzés következik.
Nagy Mély Völgy Fitness
1/12 Vízesés a Meleg-Mányi-völgyben, a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. MTI Fotó: Sóki Tamás 2/12 Turistajelzés a Nagy-Mély-völgy és a Petnyák-völgy találkozásánál a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. 3/12 4/12 Kiépített turistaút a Nagy-Mély-völgyben, a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. 5/12 Az enyhe télben virágzik a védett illatos hunyor (Helleborus odorus) a Mecsekben, Pécs közelében 2015. január 13-án. A boglárkafélék családjába tartozó, mérgező növény rendszerint márciusban és áprilisban virágzik. 6/12 7/12 Turista a Nagy-Mély-völgyben található Kőlyuk barlang bejáratánál a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. 8/12 Turista a Nagy-Mély-völgyben, a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. 9/12 10/12 A Nagy-Mély-völgyben található Kőlyuk barlang bejárata a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. január 15-én. 11/12 12/12 A Nagy-Mély-völgyben, a Közép-Mecsekben, Mánfa közelében 2015. Nagy mély völgy fitness. január 15-én. MTI Fotó: Sóki Tamás
2 km| 152 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 80 Eddig: 10. 2 km| 153 perc Tovább egyenesen északra ezen gyalogút 81 Piros sáv iránya Eddig: 10. 4 km| 155 perc Tovább enyhén balra északnyugatra ezen földút 82 Piros sáv iránya Eddig: 10. 4 km| 156 perc Tovább élesen jobbra északkeletre ezen földút 83 Eddig: 10. Nagy mély völgy tó. 6 km| 159 perc Tovább egyenesen északra ezen földút 84 Eddig: 10. 7 km| 160 perc Tovább jobbra északra ezen földút 85 21 Kőlyuki Betérő Megérkeztél Összesen: 10. 7 km| 161 perc
Nagy Mély Völgy Utca
Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg. Megújult a fahíd a Nagy-Mély-völgyben | pecsma.hu. Ekkor még csak egy 6 m széles, 6, 5 m magas, mintegy 10 m hosszú sziklaüreg és a hozzá csatlakozó két szűk folyosó volt ismert. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult, ma már 180 m hosszban feltárt járat vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. A feltáró munkák, valamint a vízmű számára történő kiépítés, táróhajtás során végzett robbantási munkák eredményeként a bejárat térsége megváltozott, a főfolyosó pedig természetes jellegét teljesen elvesztette. Gazdag élővilágának kutatását 1922-ben Bokor Elemér kezdte meg, de a részletesebb vizsgálatokat Gebhardt Antal végzett 1931-ben. A leírt 159 faj közül ötöt a barlangi vízicsigát (Lartetia Gebhardti), a vakvíziászkát (Stenasellus hungaricus robustus) a vakbolharákot (Niphargus Molnári) továbbá két, innen ismertté vált örvényzőférget (Dendrocoelides pannonicus, Pilycelis Tóthi) barlanglakónak határozott meg.
Amitől olyan, mintha valami varázslat tartaná ott őket. Az igazi levelei aprók, pikkelyszerűek, a levélágak tövénél helyezkednek el. 10 / 13 A szúrós csodabogyó termései még zöldek Fotó: Tóth Judit És a végére még egy vízesés A völgyben több szakaszon is patakmederben haladtunk, gázlókon keltünk át, ami 30 fokban kifejezetten üdítő tud lenni, de ősszel egy vízálló bakancs itt azért jó szolgálatot tesz. 11 / 13 Kánikulában is ideális célpont Fotó: Tóth Judit A Meleg-mányi és a Nagy-Mély-völgy között húzódik a Petnyák-völgy. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Itt található a Mecsek legnagyobb vízesése, az Ágnes-vízesés, amely egy 1, 5 méteres sziklalépcsőről zubog, folydogál, csordogál alá, attól függően, éppen mennyi víz van a patakban. 12 / 13 Az Ágnes-vízesés mintha egy bunker oldalán csorogna le, de szerencsére nem erről van szó Fotó: Tóth Judit Innen visszatértünk újra a Nagy-Mély-völgybe. A völgy alsó szakaszán nyílik a Mecsek negyedik leghosszabb barlangja, a Mánfai-kőlyuk, amelynek patakja régen Komló vízellátását segítette.
Nagy Mély Völgy Tó
15 ezer éve képződhet, közelről nézve könnyen azonosíthatjuk. (Ugyanez a jelenség megfigyelhető túránk elején, a Nagy-Mély-völgy zúgóinál is. ) Mánfa közelében A fantasztikus, nagy vízhozam esetén dübörgő természeti képződmény lábánál ered a Meleg-mányi-forrás. Tovább indulva kisebb-nagyobb vízesések látványa kíséri utunkat. A patakon átívelő padlókon átkelve egyenesen felkapaszkodunk a tetőn végigfutó erdészeti aszfaltútra, ahol balra fordulunk. 100 méter után jobbra irányít jelzésünk, és egy ösvényen meredeken leereszkedünk a völgybe. A hosszan kanyarogó, tisztások szegélyezte völgyi szekérút végén a mánfai Árpád-kori templomhoz érünk, ahol évszázados hársfák alatt pihenhetünk meg. Nagy mély völgy utca. A műemléktemplom a 12. században épült román stílusban, majd gótikus stílusban tovább bővítették. Ikerablakos tornya még félköríves, de a templomhajó már csúcsíves ablakú. A templomtól tovább indulva az országút előtt elhagyjuk a P+ jelzését és a balra tartó a P◼ jelzésére térünk. Még egy kilométert kalandozunk a meseszép erdőben, így érünk vissza a Pécs-Kaposvár országút nagy hajtűkanyarulatában álló Kőlyuki betérőhöz.
Így nyár végéhez közeledve sok virágzó növényt már nem látni, de a hiányzó színeket némiképp pótolják az egészen elképesztő mintázatokat produkáló és sokfelé felbukkanó lepketapló gombák. 6 / 13 A lepketaplóval borított korhadt fatörzs úgy néz ki, mintha egy különös sün lenne Fotó: Tóth Judit A források közelében több helyen is látni a most virágzó farkasölő sisaskvirágot. A mutatós növény nevéhez hűen mérgező, sőt a mérgek királynőjének is nevezték, a középkorban a bürök mellett a másik leggyakrabban alkalmazott méregnövény volt. Több olyan híres történelmi vagy irodalmi műben megtörtént mérgezés is ehhez a növényhez kötődik. Állítólag Néró sisakvirág-főzettel ölte meg Claudiust, Rómeó is ezzel mérgezte meg magát és a Machbetben is ezt használták a boszorkányok. A növényben található akonitin erős méreg, mely emberre és állatra halálos lehet, még a növény érintése sem tanácsos. 7 / 13 Mérgező szépség, a védett farkasölő sisakvirág Fotó: Tóth Judit Látványos szurdokvölgyekből sosem elég Ahogy továbbhaladtunk, láttunk még kisebb mésztufalépcsőket a patakon, majd megkezdtük az emelkedést, hogy átkeljünk a szomszédos Nagy-Mély-völgybe, ami nevéhez hűen valóban egy meredek falú, mély szurdokvölgy, és tegyük hozzá, roppant látványos.