Horthy Miklós Kormányzóvá Választása – Hangfelvétel – Politikatörténeti Intézet

péntek, március 1, 2013 Horthy Miklós kormányzóvá választása A nemzetgyűlés 1920. március 1-jén – az államfői hatalom kérdésének végleges rendezéséig – Magyarország kormányzójává választotta nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét. Forrás A kormányzói tisztre – bár egyes hagyományos politikai körök Apponyi Albert jelölését is javaslatba hozták – valójában a hadsereg fővezére, Horthy Miklós volt az egyetlen reális jelölt. 1919 novemberétől – a pártpolitikából egyébként magát távol tartó – Horthy pozíciója rendkívül gyorsan erősödött, országos támogatottsága mellett az antant hatalmak rokonszenvében megnyilvánuló külső támogatottság is egyértelmű volt. A nemzetgyűlés elnökének fejléces levélpapírján rögzített feljegyzés szerint – amelyet az elnök mellett tizennégy vezető politikus írt alá – "a pártok vezetői megegyeztek abban, hogy 1920:I. tc. 13. Horthy Miklós kormányzóvá választása | Történelemtanárok Egylete. §-ban foglalt házfeloszlatási jogot revízió alá veszik oly értelemben, hogy a kormányzónak a korlátlan házfeloszlatási jog biztosíttassék, éppúgy revízió alá veszik a 14.

100 Éve Választották Kormányzóvá Horthy Miklóst » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

Ő képviselte Magyarországot a nemzetközi viszonylatokban, követeket küldhetett és fogadhatott, de nemességet nem adományozhatott, főkegyúri jogot nem gyakorolhatott és általános kegyelmet sem adhatott. A Nemzetgyűlés összeültével és Horthy kormányzóvá választásával az alkotmányosság helyreállt, megkezdődött a "király nélküli királyság" korszaka. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Horthy Miklós Kormányzóvá Választása. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft

Horthy Miklós Kormányzóvá Választása | Történelemtanárok Egylete

A Monarchia végnapjaiban felbomlott a fegyelem; ezért az őrizetlenül hagyott hadikikötőbe két vakmmerő... Trónfoglalás helyett a tihanyi apátság foglya lett a bukott király 98 éve, 1921. október 20-án az esti órákban döbbenetes hír futott be a budai királyi várba, Horthy kormányzó rezidenciájára. A hír szerint a hatalom gyakorlásáról 1918 novemberében lemondott IV. Károly király repülőgépen ismét Magyarországra érkezett, és Dénesfa határában, Cziráky gróf birtokán landolt. A királynak ez volt a második visszatérése alig fél éven belül, és nagyon úgy tűnt, hogy az áprilisi trónfoglalási kísérlettel, az úgynevezett "húsvéti királypuccsal" szemben, most sokkal nehezebb lesz eltéríteni attól a szándékától, hogy visszavegye a hatalmat. Horthy kormányzóvá választása. Károly visszatérése azonban nemcsak a budai várban keltett riadalmatt,... 99 éve kezdődött a Horthy-korszak 1920. március elsején a Nemzetgyűlés nagybányai Horthy Miklós altengernagyot, az osztrák-magyar hadiflotta volt főparancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójának választotta.

Horthy Miklós Kormányzóvá Választása

1920 augusztusában, az 1920:XVII. törvénycikkben meg is történt a kormányzói jogkör első kibővítése, megadva – ha bizonyos kötöttségek mellett is – a nemzetgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának jogát. A nemzetgyűlés ülésén Huszár Károly miniszterelnök törvényjavaslatot nyújtott be, amely Horthy Miklós kormányzóvá választásának rögzítése mellett a kormányzó tiszteletdíjáról is rendelkezett. A tiszteletdíj megállapításának kérdését előző nap a minisztertanács tárgyalta, ahol nem túl magas: 3 millió koronás – 60 ezer svájci franknak megfelelő – összeget határoztak meg a kormányzó költségeire. (Mint elhangzott, a német kancellár 20 millió márkát kapott akkoriban, Kossuth Lajos tiszteletdíja 1849-ben pedig 200 ezer forint volt. 100 éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. ) A közmegegyezésen alapuló kormányzóválasztás "sajnálatos szépséghibájaként" jegyzendő fel az a körülmény – ahogy ezt Gratz Gusztáv politikus és történetíró megfogalmazta –, hogy a választás katonai részről "túlbiztosítással" – az Országház kordonnal történő elzárása, a képviselők szabad mozgásának korlátozása, illetve az ülésterem fegyveres felügyelete mellett – folyt le, amelyet a nemzetgyűlés elnöke és a miniszterelnök is aggályosnak talált.

Államférfiúi képességének hiánya többször is megmutatkozott, és tulajdonképpen egy igazságtalan trianoni békedekrétum kapcsán emelkedett fel. A sors iróniája az, hogy ez a békedekrétum szolgált revanspolitikájához, és sodorta Magyarországot egy még nagyobb tragédiába, a II. Világháború elveszítésébe, a nyilas uralomba, a Holokausztba, a II. Magyar Hadsereg elveszítésébe, és a szovjet megszállásba. Sztálin megkegyelmezett Horthynak, és nem került fel így a háborús bűnösök listájára. Utolsó éveit Portugáliában, emigrációban töltötte már a háború után. Azt gondolom, a fentiekből is következik, hogy Magyarország – politikája révén – a XX. században mindig rossz oldalon állt, és ennek "köszönhető", hogy a szovjet típusú szocializmus a II. Világháború után Magyarországon – igaz orosz szuronyok árnyékában -, de létrejöhetett. A nyugati nagyhatalmak is hibásak ebben, mert Magyarországot a Jaltai Egyezmény során az orosz medve ölébe lökték. Összefoglalva, Horthy Miklóst az I. Világháború utáni politikai helyzet juttatta a kormányzói székbe, de képességei sajnos nem voltak elegendőek ahhoz, hogy országát jobb útra vezesse későbbi revanspolitikája révén.