Trópusi Monszun Éghajlat
Forró (trópusi) monszun vidékek A trópusi monszun vidékek helyzetét elsősorban nem az Egyenlítőtől való távolság határozza meg. Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, hanem helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. Mivel a forró övezetben a monszun szélrendszer kialakítását a földrészek nyugati partjai előtt futó hideg tengeráramlások megakadályozzák, a forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. Trópusi éghajlat - hu.wikitonghop.com. Éghajlatuk és időjárásuk az Egyenlítő környéki (átmeneti) övre emlékeztet. A "tél" száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró "tavasz" előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza.
TróPusi éGhajlat - Hu.Wikitonghop.Com
Kelet-Ázsiában megkülönböztetjük a melegebb szubtrópusi változatát (Kelet-Kína, Japán délebbi részén, Korea), valamint a hűvösebb mérsékelt változatát (Japán északi része, Ohotszki-tenger térsége). Japán esetében a téli monszun a szárazföld felől fújva a Japán-tenger felett nedvességet vesz fel, és így csapadékot hoz. A monszun éghajlat típusai Az éghajlat jellemzője a nyáron bekövetkező rendkívül heves esőzések, a hatalmas mennyiségű csapadék. A monszunéghajlatnak két típusát különböztetjük meg: forró övezeti monszun éghajlatot és a mérsékelt övezeti (vagy szubtrópusi) monszun éghajlatot. Forró övezeti (trópusi) monszun éghajlat A forró övezeti monszun éghajlat kialakulásának oka a hőmérsékleti egyenlítőnek (a Föld mindenkori legmelegebb pontjait összekötő vonalnak) a vándorlása. Trópusi monszun éghajlat jellemzői. A hőmérsékleti egyenlítő az évszakok váltakozása miatt az északi félgömb nyarán (júliusban) északra, míg a déli félgömb nyarán (januárban) délre húzódik. Hőmérsékleti okok miatt az Egyenlítőnél alacsony légnyomású öv jellemző a Földön, míg a térítőkörök környékén magas légnyomás uralkodik.
Monszun Éghajlat – Wikipédia
1. Mediterrán éghajlat A mediterrán területek többnyire a szárazföldek nyugati oldalán találhatóak (Pl. : Földközi-tenger partvidéke). Nyáron a passzátszélrendszer leszálló ága a mediterrán vidékekre tolódik. Télen a leszálló ág visszahúzódik, és utat nyit a csapadékot szállító mérsékelt övi ciklonoknak. Monszun éghajlat – Wikipédia. Ezért a mediterrán éghajlatot forró, száraz nyár és enyhe, csapadékos nyár jellemzi. A mediterrán területek természetes növénytakarója a keménylombú erdő, pinea, ciprus, paratölgy, szelídgesztenye. Az ókor óta tartó esztelen erdőirtás miatt a tűlevelű libanoni cédrusból már csak néhány védett példány maradt. A kiirtott erdők helyén macchia (örökzöld bozót) nő, mely nem jó semmire. Kultúrnövények: olajfa, füge, szőlő, citrusfélék. Az évezredes erdőirtások nyomán meginduló talajeróziót sok helyen a pásztorkodás is sietteti. A talaj gyakran a sziklás kőzetig lepusztult. Míg a mészköves területekre a vörös színű terra rossa talaj jellemző (silány), addig a lombhullató erdőkben fahéjszínű erdőtalaj található.
A szavanna éghajlat hőmérséklettartománya 20 ° C és 30 ° C (68 ° F - 86 ° F) között van. Nyáron a hőmérséklet 25 ° C és 30 ° C, míg télen 20 ° C és 30 ° C között van. Az éves csapadékmennyiség 700 és 1000 mm között van. A legszárazabb hónapok novembertől márciusig tartanak, és kevesebb mint 60 mm csapadék esik. A szavanna éghajlat alatt álló régiókban általában sík gyepnövényzet borítja a földeket. Ezek a legelő biomák a földfelszín majdnem 20% -át lefedik. A legelő vegetációs típusai közé tartozik a rodoszi fű, a vörös zabfű, a csillagfű és a citromfű. Hivatkozások