20. Századi Magyar Novellák 1939–56 - Ekultura.Hu

Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. máj 6. 16:33 Nem találták nehéznek a magyar érettségi feladatokat a diákok /Fotó: Varga Imre Nem találták nehéznek a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségit a diákok az MTI-nek hétfőn nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok szerint, bizonyos feladatokra ugyanakkor több időt szántak volna. A bátonyterenyei Nógrád Megyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója, Csank Csaba az MTI-nek arról számolt be, hogy a vizsgázók nem találták nehéznek a feladatokat, érdekesnek ítélték a szinkronizált filmről szóló érvelést és a régészeti leletről szóló hivatalos levél írását. Mint mondta, az idő is elég volt a megoldásokra. A műértelmezési feladatokból fele-fele részben választották a Mándy Iván-novella elemzését, illetve József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című versének összehasonlítását. Az igazgató azt is elmondta, hogy nem lehetett számítani ezekre a feladatokra, egyedül Radnóti születésének 110. évfordulójához lehetett kötni egy elemzést.

Mándy Iván Nyaralás Elemzés

Hozzátette: a szövegértést nehezebbnek találták a többi feladatnál. Az érettségizők szerint a Néprajzi Lexikonból származó, a játékról szóló szöveg hosszú és bonyolult volt, az egyik - a 4. számú - feladat megoldása pedig a legjobbaknak is gondot okozott - mondta. A dombóvári tanulók többsége a filmszinkronizálásról szóló, érvelő szövegalkotást és Mándy Iván Nyaralás című novellájának elemzését választotta. A pedagógus megjegyezte: utóbbi feladathoz szükség volt a 20. századi magyar történelem ismeretére is. Többségében elégedetten, jókedvűen távoztak a magyar nyelv és irodalom érettségiről a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája végzős diákjai - mondta az MTI érdeklődésére Czimer Györgyi intézményvezető-helyettes, magyartanár. A középszintű vizsgáról megjegyezte: a gyakorlati szövegalkotásból az érvelési feladatot valamivel többen választották, mint a hivatalos levélírást, de egyik feladat sem okozott nehézséget, komolyabb meglepetést a tanulóknak. A szövegértési feladatsort könnyebbnek találták az előző éviekhez képest.

Mándy Iván Nyaralás Novella Elemzése

Mándy Iván: Egyérintő (Magvető Könyvkiadó, 1969) - Válogatott novellák Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1969 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 762 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 12 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Diákkoromban futballista-karrierről álmodtam. Korán kiderült: a kerek labdához semmi tehetségem. Elkezdtem írni. Tizenhat-tizenhét éves lehettem, mikor egy fejelőmérkőzésen valamit észrevettem. Öreg csavargó ment át a téren, leült a padra és elaludt. Ez lett az első novellám. Ezzel rábukantam az alaptémára, vagy még inkább: az alaptéma talált meg engem. Hőseim azóta is jönnek, legyintenek, elalszanak. Másképpen: a külváros varázsa, álomvilága és költészete adott nekem látásmódot. Amit írok, egy szelet a világból. Amennyit a reflektor kihasít a sötétből. Mint mikor egy gyerek az ablakon át az utcára bámul, s az előtte elvonuló látványból valamit behúz magának, hogy alaposan szemügyre vegye.

Mándy Iván Nyaralás Novellaelemzés

Ki vagyok én? nem mondom meg; Ha megmondom: rám ismernének. Pedig ha rám ismernének? Legalább is felkötnének. Petőfi Nyaralni megy anya és fia az 50-es években. Ez - a várakozással ellentétben - nem mindenkinek jelent felhőtlen boldogságot. Vannak bizonyos elvárások, melyeknek meg kell felelni, akár Julien Sorel nek Besançon ban. Lehet másként gondolkodni, de senki meg ne tudja. A múltat pedig el kell felejteni. Ezért ítéli őket némaságra a társadalom, hőseink ettől szenvednek. Mándy Iván esendő embereket mutat be. Az ő lélektani drámájukat, vívódásaikat tükrözi visszafojtott hangú beszélgetésük. A rövid bevezető után a dialógus veszi át a főszerepet. A párbeszédben a hősök önmagukat jellemzik. Igaz, kettejük vitáját az író rövid közbevetései kísérik. Ugyanakkor a szó mellett nagy szerepet kapnak a gesztusok, a testtartás, a mozgás, a fény-árnyék bemutatása. Cselekmény alig van. Anya és fia beszélgetnek, készülődnek a balatoni nyaralásra. A beszélgetés ideje szűkre szabott, azonban megtudjuk, milyen volt a nyaralásuk a múlt rendszerben ( Horthy-korszak).

Mándy Iván Nyaralás Című Novella

Örkény apró remeklése még a "Sírató", ez a pályakezdés fájdalmait felidéző írás, amely nem az egypercesek groteszk humorával szórakoztat, ha szórakoztat egyáltalán, hanem az író karrier esetlegességét, az írói lélek állhatatosságát és sérülékenységét tárja elénk. Ha már szóba került a humor, még ha a fanyarabb fajtából is, feltétlenül érdemes elolvasni Ottlik Géza "Pangásos papillá"-ját is. Ebben a novellában nemcsak arról bizonyosodhatunk meg újra, Ottlik mennyire mesterien kezeli a nyelvet és az irodalmi utalásokat (a cím, mint azt az utószóban Szilágyi Zsófia is megemlíti, Karinthy Utazás a koponyám körül -jét idézi meg), hanem ténylegesen sikerül szembemennie az elvárásokkal, és valódi, voltaképp kettős poénnal lezárnia a történetet. Ha pedig a szerelem másik, női oldalára lennénk kíváncsiak, Kádár Erzsébet "Csók és festék"-e mutatja meg a nő és a művészi lélek egyazonosságát, kételyeit, esendőségét. Valószínűleg a kötetben szereplő írások közül ez a novella a legszemélyesebb, legmélyebben átélt, mondhatni, legvallomásosabb hangvételű.

Bepillantunk régi életükbe, s küszködésükbe az 50-es években. Majd lezárásképpen a jövőbe ugrunk, az állami üdülő hatalmas parkjába. A fiú az anyjának magyarázza, hogyan viselkedjen az új világban. A feszültséget az adja, hogy a játszma nyitott. Az utolsó képig nem tudjuk, hogy a sötét háttérből előlépő fiúnak sikerül-e meggyőznie az anyját: most hallgatnia kell arról, kik voltak ők. A lámpafény mint vallató eszköz funkcionál. A szépen előkészített ruhadarabok a díványon áldozati tárgyakként sorakoznak. Mindketten félnek ettől a nyaralástól. Az anya elsősorban a fiának akar megfelelni, szavai bizonytalanságról vallanak, félénken, idegesen reagál: "azt hiszem, mégiscsak, legalább tudom…" Szinte minden mondatában félelem és mentegetőzés van. Egyébként is érezhető a kettejük közötti távolság. A fiú magázza anyját, ő viszont a bensőségesebb tegezést választja. Feszült, szeretne közelebb kerülni a fiához: "… fölnézett. A keze is elindult, hogy megkeresse fia kezét. - Ne haragudj. - Az anya keze egy pillanatra megérintette a fiúét, majd visszahullott az ölébe. "