Az Utolso Tango Parizsban

A jazz moziba megy: Az utolsó tangó Párizsban Anonim szex egy párizsi bérlakásban. Gyász és nihilista önvédelem, brutalitás és teljes kitárulkozás az ösztönök szintjén, kiüresedés és halál. A november végén meghalt Bernardo Bertolucci klasszikusa, Az utolsó tangó Párizsban botrányfilm volt a maga idejében. Tabudöntögető merészséggel (és messze nem csak a testiség naturalista és vulgáris ábrázolásával) kritizálta a modern ember értékválságát. Sokat elemzett film ez, különös módon mégsem esik elég szó páratlan zenéjéről. Meghalt Bernardo Bertolucci Meghalt 77 éves korában Bernardo Bertolucci Oscar-díjas olasz filmes, többek között az Utolsó tangó Párizsban, A megalkuvó, az Álmodozók és Az utolsó császár című filmek rendezője - adta hírül hétfőn az olasz La Repubblica. Már sosem nézünk ugyanúgy a vajra Bernardo Bertolucci legújabb alkotásától nem dobtuk el az agyunkat, ezért inkább újranéztük a sikamlós és provokatív témaválasztásairól híres olasz mester életművének bevállalósabb darabjait, és összegyűjtöttük, hogy milyen tabukat döntött le a filmjeiben.

Index - Kultúr - A Vajas Megerőszakolás Nem Volt Benne A Forgatókönyvben

Bernardo Bertolucci: Az utolsó tangó Párizsban (Magvető Könyvkiadó, 1989) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Magvető Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 145 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 11 cm ISBN: 963-14-1391-8 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Bernardo Bertolucci, a neves olasz filmrendező és író kötetünkben olvasható műve az azonos című, világszerte nagy sikert aratott, ám itt-ott botrányt kavart film irodalmi forgatókönyve. Állapotfotók A lapélek és néhány lap kissé foltosak. A kötés megtört.

Origo CÍMkÉK - Az Utolsó Tangó Párizsban

Az utolsó tangó Párizsban például elmesélhető így: feleségének értelmetlen öngyilkossága után Paul (Marlon Brando), ki akarván iktatni minden további értelmezési kísérletet az életéből, az animalitás szintjéig alázza magát meg a véletlenül útjába került fiatal lányt, akinek még a nevét sem akarja tudni (Maria Schneider); amikor pedig mégiscsak odáig jut, hogy talán vállalná a kettejük emberiesedő kapcsolatát, a lány halálra rémül a nyomasztóan fölébe tornyosuló, s így, szelíden még zsarnokibb alaktól, és lelövi Pault. Várja vőlegénye, Tom, a filmrendező. Az utolsó tangó freudi sémái nyilvánvalóak, hasonlóan A inegalkuvó nak már az eredeti Moravia-regény szerint is jócskán sematikus freudo-marxista alapképletéhez, vagy A Hold oidipuszi tanmeséjéhez. Paul – a Hemingway, vagy még inkább Henry Miller nyomdokait taposó bolygó amerikai – gyerekként sírva, ordítva, átkozódva ül halott feleségének ravatala mellett, a halott feleség pedig úgy hallgat, mint egy hűtlen, halott anya. Jeanne, a lány, a felnőttet, az apát öli meg, amikor Paul épp tréfás szalutálásra emeli kezét, s a fején Jeanne apjának tiszti sapkája.

Olyasfajta tapasztalt világjáró, aki képes órákat tölteni egy sötét sarokban, aztán dühös káromkodásokba bugyolált bölcseleteket lihegni alkalmi ketrectársa fülébe, végül pedig csüggeteg kisfiúként sírva fakadni. A legendás Marlon Brando hihetetlen érzékletességgel és lelkierővel formálja remekbe ezt a melankolikus magányában is dühöngő zsarnokként viselkedő, bomlott figurát. A Paul elgyötört arcára kiülő világfájdalmat a jeles színész sajátjaként élte meg, s erről így vallott: "Mindig, amikor olyan szerepet játszottam, amelyben szenvedni kellett, nekem muszáj volt átélnem a szenvedést. Ezt nem lehet szimulálni. Keresned kell valamit önmagadban, ami kínoz, aztán egész nap életben kell tartanod ezt a gyötrelmes érzést. " A szürke lakás kicsiny termeiben bolyongó kamera legtöbbször félalakos beállításokban és közelképekben, általában üres sötétségben láttatja Brando szörnyűséges végvonaglását. Számára már az sem hozhat enyhítést, ha találkozik levert anyósával, vagy felesége pedáns szeretőjével, aki az ő életének negatív ellenpontja, tükörképe.