Gazdasági Tevékenység Fogalma

A kereskedelem alapjai 8 foglalkozás 1 gyűjtemény Munka Munkának nevezzük az ember által energia kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. Tananyag ehhez a fogalomhoz: Termék A termék mindazon fizikai és egyéb tulajdonságok összessége, amelyek alkalmasak a fogyasztói igények kielégítésére. Kereskedelem Az áruk adásvételére irányuló gazdasági tevékenység. Áru Az összes vagyoni értékkel bíró forgalomképes birtokba vehető dolog, az adásvétel tárgya. Termelő Az a személy, aki létrehozza az árukat. Áruforgalom Különböző országok viszonylatába csere formájában kivitt és behozott áruk forgalma. Fogyasztó Az a személy, aki jövedelmét szükséglet-kielégítés céljából, árukra fordítja vagy megtakarítja azt. További fogalmak... Nagykereskedelem Áruk vagy szolgáltatások eladása olyan vevőknek, akik viszonteladásra vagy üzleti felhasználásra vásárolnak. Üzemanyag-kereskedelem Az üzemanyag adásvételére irányuló gazdasági tevékenység. Közúti jármű-kereskedelem Az jármű adásvételére irányuló gazdasági tevékenység.

  1. 2.1.1. A gazdasági társaság fogalma
  2. Kereskedelmi és marketing modulok | Sulinet Tudásbázis
  3. Számviteli alapfogalmak I - PDF Free Download

2.1.1. A Gazdasági Társaság Fogalma

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy magánszemély hogyan válik áfaalannyá. Az adóalanyiság eldöntése szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy az adott magánszemély által ellátott tevékenység gazdasági tevékenységnek minősül-e az áfa rendszerében. A gazdasági tevékenység fogalmát az áfatörvény (a továbbiakban: Áfa tv. ) részletesen meghatározza (Áfa tv. 6. §). Főszabály szerint a gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Valamely tevékenység akkor tekinthető üzletszerűnek, ha azt nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló célzattal, rendszeresen, az adóalany saját kockázatára folytatja. Az üzletszerűség tehát akkor teljesül, ha a magánszemély tevékenységében megjelenik a nyereségre irányultság. Az üzletszerűség áfafogalma szempontjából ugyanakkor az sem szükséges, hogy az adott tevékenység tartós vagy rendszeres jellegű legyen, akár egyetlen ügylet is megalapozhatja az üzletszerűség fennállását, ha az adott ügyletet egyébként nyereségszerzési célból végzi az adott személy, illetve szervezet.

Kereskedelmi éS Marketing Modulok | Sulinet TudáSbáZis

Miben különbözik a gazdasági csalás más vagyon elleni bűncselekményektől? Miért olyan különleges, hogy önálló szabályozást érdemelt? Valóban megítélhetnek akár tíz év szabadságvesztést is? Igen! Ezért ha gazdasági csalással vádolják, létfontosságú a pontos tájékozódás és az ügyvédi segítség igénybe vétele. Nézzük, mit is tartalmaz ez a bűncselekmény. A gazdasági csalás fogalma A Büntető Törvénykönyv igen részletes szabályok kidolgozásával és minősítési kategóriákkal ismerteti a bűncselekményt. "374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. " A fogalom számos kulcsszót rejt, bontsuk ki egyenként a könnyebb megértés érdekében. Hogyan lehet színlelt gazdasági tevékenységet végezni? Egy megkötött ügylet akkor lesz színlelt a jogszabály szerint, ha nincs mögötte valódi gazdasági tevékenység. Mit jelent mindez? Ha például valaki aránytalanul többet fizet egy szolgáltatásért, mint amennyit az ér.

SzÁMviteli Alapfogalmak I - Pdf Free Download

Hogyan válik a bűncselekmény befejezetté? A gazdasági csalás úgynevezett materiális bűncselekmény, ahol a befejezettséghez valamiféle eredmény szükséges. Hogy miért fontos ez? Mert az eredmény itt nem más, mint maga a kár, a vagyoni hátrány. Tehát ha az elkövető törvényben meghatározott magatartásával kapcsolatban létrejön a kár, a bíróság meg fogja állapítani a bűnösséget. Miben más a gazdasági csalás, mint a többi vagyon elleni bűncselekmény? A vagyon elleni bűncselekmények alapvetően hasonlítanak egymásra, hiszen mindegyik a sértett vagyonhoz fűződő jogait sérti. A néhány apró eltérés azonban különböző büntetési tételekben mutatkozhat meg. A csalással rokon bűncselekménynek mondható, azonban a színlelt gazdasági tevékenység specialitással ruházza fel ezt az elkövetési formát. A hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy ez esetben hiányzik az idegen vagyon kezelésével való megbízás. Így az ebből eredő kötelességszegés sem lehetséges, mellyel hanyag kezeléssé válna a cselekmény. Amennyiben a gazdasági csalás gyanúja felmerül, rendkívül fontos a megfontolt ügyvédi tanács igénybe vétele.

Az a több szakaszos körfolyamat, amely magába foglalja az anyagi javak termelését, elosztását, cseréjét (forgalmazását) és fogyasztását (felhasználását). A gazdasági tevékenység láncolatában meghatározó szerepe a termelésnek van. A gazdasági tevékenységhez tartoznak azok a tevékenységek is, amelyek nélkül a termelés, az elosztás, a csere és a fogyasztás nem volna megoldható (pl. a tervezés, a szervezés, a könyvelés). Szerkesztette: Lapoda Multimédia Kapcsolódás termelés csere elosztás fogysztás Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is

A büntetés ez esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A legsúlyosabb esetben öt évtől tíz évig terjedő börtön is kiszabható az elkövetőre, ha különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz (ötszázmillió forintot meghaladó összegben), vagy üzletszerűen/ bűnszövetségben különösen nagy vagyoni hátrány jön létre. Mit tekint a bíróság üzletszerűnek? És mi a bűnszövetség? Ahhoz, hogy a fenti minősített eseteket megértsük, tisztáznunk kell az üzletszerűség körébe tartozó cselekményeket. A bíróság a Btk. 459. § (1) bekezdés 28. pontja szerint üzletszerűnek fogja értékelni a magatartást, ha valaki "ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik". Üzletszerűség szempontjából a bíróság hasonló jellegűnek tartja például a rablást, kifosztást, zsarolást, gazdasági csalást, sikkasztást, uzsora- bűncselekményt. Ezen cselekmények elkövetőjét a haszonszerzés célja motiválja. Bűnszövetség a 459. § (1) bekezdés 2. pontja szerint "akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. "