A Fa Fizikai Jellemzői - I. RÉSz — Spárga Vajon Sütve Légkeveréses Sütőben

Testsűrűség A fa fizikai tulajdonságai közül az egyik legfontosabb a testsűrűség, az egységnyi térfogatú anyagmennyiség tömege. A különböző fafajokat sűrűségükkel is jellemezzük. Ebben az esetben a sejtüregekkel együtt értett fa-térfogategység tömegét határozzuk meg. A sűrűséget legnagyobb mértékben a víztartalom változása alakítja. A szövetszerkezet sűrűségét az évgyűrűk szélessége, illetve ezeken belül két pászta aránya adja meg. A fa sűrűségét az is meghatározza, hogy a törzs melyik részéből került ki. A legnagyobb sűrűségű fa a gyökfőben képződik, majd ez az érték a lombkorona felé haladva csökken. A fa sűrűsége a fafajtáktól függetlenül közel azonos, 1560 kg/m³. Faanyag rostirányú tömörítésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések áttekintése III. rész: A tömörített fa mechanikai tulajdonságai, felhasználási lehetőségei | BÁDER | FAIPAR - A faipar tudományos folyóirata. Ezzel szemben a testsűrűség a fafajta, a nedvességtartalom, a termőhely függvényében igen változó. A sűrűséget a fa abszolút száraz állapotában mérhetjük. Mivel ilyen állapot természetes körülmények között nem jön létre, ezért a faanyagot szárítókamrában ki kell száritani, majd tömeg és térfogat mérés után a sűrűség kiszámítható.

Faanyag Rostirányú Tömörítésével Kapcsolatos Elméleti És Gyakorlati Kérdések Áttekintése Iii. Rész: A Tömörített Fa Mechanikai Tulajdonságai, Felhasználási Lehetőségei | Báder | Faipar - A Faipar Tudományos Folyóirata

A mechanikai tulajdonságok ismerete fontos a gyakorlat számára, mert ezek az adatok hozzásegítenek ahhoz, hogy tartós szerkezeteinkhez a legjobb anyagféleségeket tudjuk kiválasztani. Mechanikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságoknak nevezzük, a faanyagoknak a különböző erőha­tásokkal szembeni ellenállását. Jellemző mechanikai tulajdonságok: rugalmas­ság, szilárdság (húzó-, nyomó-, hajlító-, nyíró-, ütő-, törőszilárdság), a kemény­ség, a hasíthatóság és a kopásállóság. Rugalmasság A fa rugalmassága a legjellemzőbb mechanikai tulajdonságok egyike. A faanyagok a külső terhelések hatására alakváltozást szenvednek. Ha a terhelés egy bizonyos értéket nem halad meg, az erőhatás megszűnése után a fa visszanyeri eredeti alakját. Ez a tulajdonság a rugalmasság. Az előzőnél nagyobb erőha­tás esetén maradandó alakváltozás következik be és a fa eltörik. A rugalmasság mértéke függ a fa fajtájától, a testsűrűségtől, a nedves­ségtartalomtól, a termőtalajtól, az évgyűrűk szélességétől és a fa ko­rától.

37. ábra A térfogati zsugorodás változása zónánként (Tilia argentea)

A spárgalevest én speciel a fehér spárgából szeretem jobban, abból is darabosan, tejfölös habarással, sok petrezselyemmel, ahogy Apukám főzi (pici citromlével, cukorral ízesített húslevesben, ill. kockával spárga darabokban puhára főz, tejföllel behabar, sok friss petrezselyem). De finom zöldspárgából is, akár klasszikus egyszerű krémlevesnek mint például ez. Viszont ami spárgában nálam a top favorit és nem is nagyon csinálom ma már másképp, az a sült spárga. Szerintem annyival, de annyival finomabb, mint főzve, hogy azt el sem lehet mondani. Wokban sült spárga szójával és gyömbérrel | Lurpak. A világ legegyszerűbb dolga: a spárgákat (zöldből is, fehérből is lehet készíteni, bár ezt meg a zölddel szeretem jobban) megtisztítom, további felhasználástól függően vagy egészben, vagy néhány centis darabokra vágva összeforgatom olívaolajjal, lazán szétterítem egy alufóliával kibélelt tepsin, sózom, borsozom (aztán jön egy trükk, amit valahol olvastam és nekem nagyon működik: a spárgát meglocsolom icipici –épp csak egy tk-nyi olvasztott vaj és barna cukor keverékével).

Wokban SüLt SpáRga SzóJáVal éS GyöMbéRrel | Lurpak

Tálalás előtt helyezzük tányérra a spárgát, majd óvatosan tegyük rá a tojást. Ízlés szerint őröljünk rá frissen színes borsot, majd úgy kínáljuk.

A spárga, avagy aszparágusz évelő növény, amelynek friss, zsenge hajtását, az úgynevezett spárgasípot fogyasztjuk. A növény rendkívül gyorsan, naponta akár hat centimétert is növekszik, így gyakran lehet szedni. Mivel a – fehér vagy zöld színű – hajtás víztartalma igen magas, szedés után azonnal hűteni kell, nehogy megfonnyadjon. A zöldség szintén magas A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin-tartalommal rendelkezik, valamint jelentős mennyiségű folsavat is biztosít a fogyasztása. A spárgasíp alsó része általában túl rostos, ezért a konyhai előkészítés során két-három centimétert érdemes levágni az aljából. A fehér spárgát hosszában meg is kell hámozni, míg a zöld spárga enélkül is mehet a főzővízbe. Előbbi alacsony lángon 8-10, utóbbi nagyjából 5 perc alatt fő készre. A spárgát vajon meg is lehet párolni, de például Spanyolországban grillezni is szokták. Lássunk tehát egy könnyen elkészíthető, ízletes receptet spárga felhasználásával. Csőben sült zöldspárga és sárgarépa Hozzávalók 4 személyre: 16-20 db zöldspárga 8-12 db zsenge sárgarépa 10 dkg vaj vagy ghí vaj 5 evőkanál fehér búzaliszt 6 dl tej vagy növényi tej só 1-2 csipet őrölt fehérbors 7 dkg trappista sajt reszelve 7 dkg füstölt sajt reszelve A spárgát alsó részét eldobjuk, csak a felső részét használjuk fel.