Origo CÍMkÉK - Tienanmen TÉRi VÉRengzÉS

A négy tankot elvitték, a fehér inges férfi viszont ott maradt. Nagy port kavart Magyarországon az Orbán-kormány bejelentése, miszerint Budapesten nyit campust a kínai Fudan Egyetem. Az egyetem - amely okiratában deklarálta a kínai kommunista párt szolgálatát - a tervezett Diákváros területén kapna helyet, de nem csak ez okozott felháborodást, hanem a beruházás több mint 500 milliárd forintos költsége is. A Fudan-ügy fejleményeit cikksorozatunkban követheti. Szombaton állították fel Kína budapesti nagykövetsége előtt az 1989-es Tienanmen téri diáklázadás leverésére emlékeztető maketteket. Az alkotó, Terdik Roland azt az ikonikus fotót formázta meg, amelyen egy fehér inges kínai fiatal két szatyorral a kezében néz farkasszemet a vele szemben álló tankokkal. A tankmaketteket azonban vasárnapra valaki letörte és elvitte - derül ki a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vasárnapi Facebook-posztjából. Az alkotó Terdik Roland az MKKP politikusa, műve még 9GAG-re is felkerült. Szombaton tartottak tüntetést Budapesten a kínai Fudan Egyetem fővárosba tervezett kampusza miatt.

EltÁVolÍTottÁK A Tienanmen TÉRi VÉRengzÉS EmlÉKművÉT Egy Hongkongi KampuszrÓL | 168.Hu

Tienanmen téri vérengzés Ország Kína Névadó Mennyei béke tere Elhelyezkedése Tienanmen téri vérengzés Pozíció Kína térképén é. sz. 39° 54′ 12″, k. h. 116° 23′ 30″ Koordináták: é. 116° 23′ 30″ A Wikimédia Commons tartalmaz Tienanmen téri vérengzés témájú médiaállományokat. A Tienanmen téri vérengzés során 1989. június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái megtámadták a pekingi Tienanmen téren április 14 -én kezdődött diáktüntetés résztvevőit. A halottak számára vonatkozó különböző becslések kétszáztól tízezerig terjednek. [1] Előzmények [ szerkesztés] Az 1970-es években kezdett gazdasági reformok az 1980-as évek közepére Kínában is sokakat indítottak liberális politikai követeléseik megfogalmazására. 1986 decemberében 15 kínai nagyvárosban tüntettek a demokrácia mellett. A hatalom erre tömeges letartóztatásokkal válaszolt. Ez átmenetileg visszavetette a demokratikus törekvéseket. Gorbacsov 1989. májusi pekingi látogatása azonban újabb bátorítást adott a rendszer ellenzékének. Ettől kezdve szinte naponta 200-300 ezer ember - főleg fiatalok és diákok - lepte el Peking főterét és a környező utcákat.

“Tienanmen Téri Vérengzés” Címke Bejegyzései.

A megtorlás brutalitása az egész világot felháborította, a nyugati országok egy időre szankciókat léptettek életbe Kínával szemben, a Tienanmen téri események máig árnyékot vetnek a kommunista vezetésre, amely azonban megerősödve került ki az eseményekből. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft

Origo CÍMkÉK - Tienanmen TÉRi VÉRengzÉS

Demokratikusabb rendszert és a régi kommunista vezetők távozását követelték, a rá következő nap pedig 600 ezren vonultak ki ismét. (Fotó: Jacques Langevin / Getty Images Hungary) Csuklósbusz a Tienanmen tér közepén. Az ülősztrájkoló diákok nem csak elfoglalták Peking belvárosát, de szinte oda is költöztek, sátortábort verve a város közepébe. (Fotó: Widener félt attól, hogy a filmtekercset elkobozzák, ezért odaadta segítőtársának, Kirk Martsennek, aki amerikai cserediák volt – ő segített neki bejutni a hotelbe is a megtorlás után. Martsen az alsónadrágjában csempészte ki a tekercset a szállodából, majd telefonvonalakon juttatta ki a képeket a világ minden részébe. Kínában viszont nem ismerik sem Widener, sem más fotóriporterek munkáit az esetről, a hatóságok ugyanis szigorúan cenzúráznak mindent, aminek bármi köze van a Tienanmen téri mészárláshoz. Azonban míg a kormány belföldön mélyen hallgat, külföldön már beszél az esetről: a kínai védelmi miniszter nemrég elismerte és "helyes lépésnek" nevezte a tüntetések véres leverését.
Ő volt az egyik fotóriporter, aki napokkal később lefotózta a tankokkal szemben álló fiatalembert. Nagyszerű volt látni azt, ahogy a demokrácia szobra ott állt Mao Ce-tunggal, a kommunizmus portréjával szemben. Pekinget azonban a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg ekkor már körbevette, június 3-án sötétedés után pedig megindult a Tienanmen tér kiürítése. A televízióban az este folyamán több alkalommal is beolvasták azt a pekingiekhez szóló felhívást, hogy TESTI ÉPSÉGÜK ÉRDEKÉBEN NE MENJENEK AZ UTCÁRA. Bal: "Adj nekem demokráciát, vagy adj nekem halált" – üzeni a tüntetők molinója a Tienanmen téren 1989. május 14-én. Háttérben a Tienanmen, azaz a Mennyei Béke Kapuja, Mao Ce-tung portréjával. / Jobb: diákok dolgoznak a "Demokrácia Istennője" szobron, 1989. május 29-én. A szobrot az amerikai Szabadság-szoborról mintázták a diákok. A Tienanmen téri tüntetés vérbe fojtása után egyből ledöntötték. (Fotó: Tanulók a Tienanmen téren, 1989. május 1-jén. Már napok óta tartott a diákok tüntetése Pekingben, ami eredetileg megemlékezés volt Hu Jao-ping egykori pártfőtitkárról, majd hamar átalakult ülősztrájkká.
July 4, 2024