Látnivalók Szentgotthard Környékén
- Szentgotthárd látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Szentgotthárd és környékén
- BDMK - "Gyöngy az idő, vándoroljunk" | Ajánló Vas megyei barangolásokhoz
- Éttermek Bajánsenye és környékén
Szentgotthárd Látnivalók, Amit Mindenképpen Érdemes Megnézni Szentgotthárd És Környékén
A pusztítás nyomai évtizedekig éreztették hatásukat, mert a török háborúk alatt szinte semmit nem fejlődött a település. Ilyen körülmények között jutottak el az 1664-es esztendőhöz, amikor élethalálharcot vívott a nép a törökkel. A csata augusztus 1-jén kezdődött el, melynek kimenetele végül is az egyesített császári, birodalmi, francia csapatok győzelmével végződött. Szentgotthárd mellett még egy jelentősebb ütközet ment végbe a Rákóczi-szabadságharc alatt: Vak Bottyán Gotthárd és Nagyfalva (ma Mogersdorf) közti részen a Rábánál nagy győzelmet aratott Hannibal Heister vezette labancokon 1705. december 13-án. A 18. században és a 19. század első felében tovább folyt a harc a terület birtoklásáért. A településre ma is jellemző forma a 18. Éttermek Bajánsenye és környékén. században kezdett kialakulni. A város magvát alkotó három major közepén dombon épült a barokk templom, mely ma is uralja az egész környéket. Az I. világháború végégig a város töretlenül fejlődött, ezt követően a területi veszteségek komoly kihatással jártak a település életére.
Bdmk - "Gyöngy Az Idő, Vándoroljunk" | Ajánló Vas Megyei Barangolásokhoz
Szentgotthárd fénykora – ahogy általában a nyugat-magyarországi városoké – nagyjából a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Az apró belvárosban ücsörögve vagy az utcákon bandukolva még ma is ennek az időszaknak a kipárolgását szívhatjuk magunkba. Ekkor épültek a település gyárai, üzemei, no meg irigylésre méltó ipari, oktatási és szociális infrastruktúrája. Látnivalók szentgotthard környékén . Aztán először Trianon tett keresztbe a fejlődésnek, majd a szocializmus. Ez utóbbinak köszönhetően az ellenséges határtól néhány méterre levő Szentgotthárd már majdnem maga is ellenséges területnek számított, így a vasfüggöny kivételével semmi nem épült, ami volt, az is sorvadt. Zárójelbe jegyeznénk meg, könnyen lehet, hogy ez a több évtizedes súlyos mellőzöttség, forráselvonás és hátrányos megkülönböztetés az oka, hogy a nyugati határszél megyéiben még ma is sokan gyanakvással figyelnek a baloldalra. Jellemző, hogy csak 1983-ben kapott városi rangot a település. A rendszerváltással Szentgotthárd ismét elemében érezte magát, felújultak a szlovén és osztrák kapcsolatok, áramlott a tőke és a bevásárló-turizmus, létrejött a határon átnyúló ipari park, hogy aztán később a város elsők között érezze a megváltozott helyzetet is: a bevásárló-turisták elapadását, a tőke továbbállását.
Éttermek Bajánsenye És Környékén
A Várkertnek nevezett, korrekten karbantartott parkról általában hallgatnak a turistakalauzok, pedig napsütésben az egész városban itt lehet talán a legjobban ücsörögni, andalogni, elnézve a kolostort és hallgatva a Szentgotthárd mélyről és régről jövő lélegzetét. A nagytemplomtól északra egy másik jellegzetes épület, az úgynevezett Magtártemplom áll. Ez valamiért jóval kevésbé mozgatja meg a fantáziát, de a rend kedvéért ideírjuk a lényeget. A 12. században épült ciszteri templom romjaira építették 1677-ben, ám "mindössze" egy évszázadig, az új templom felépítésig használták, aztán nagy bölcsen magtárrá alakították. 1988 óta színházként funkcionál. Szentgotthárd látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Szentgotthárd és környékén. A határ másik oldalán Szentgotthárdra vendégek ritkán jönnek maga a város, annál inkább a környék miatt. Legnépszerűbb természetesen a szomszédos Őrség, de sokan zarándokolnak vízitúrázni a város határában csordogáló Rába folyóra. Ha egynapos kirándulásról van szó, részünkről mégis egy kevésbé ismert helyszínt ajánlanánk az idevetődők figyelmébe.
A forrásmunkák szerint 1183-ban III. Béla király földet adományozott a rendnek. Az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A nép kezdetben a falut Gotthónak nevezte, és ekkor már létezett Kedhely is. A neve arra utal, hogy keddi napokon tartották itt a vásárt. Létezett már a mai Zsida is, az egykori "Zsidófalva", ahol is zsidók éltek és kereskedelemmel foglalkoztak. A 14. BDMK - "Gyöngy az idő, vándoroljunk" | Ajánló Vas megyei barangolásokhoz. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt. 1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta. 1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A Széchy család nem engedte be a birtokra a kinevezett apátot, ez később fegyveres harcra adott okot. A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát, mígnem a 17. században a monostor teljesen elpusztult. Bocskai István hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán I. Ferdinánd hadvezére, Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette.