Mi A Konfitálás

A folyamat elvégezhető a tűzhelyen is, ám tapasztalat szerint a sütőben készülő verzió omlósabb, ízletesebb végeredményt ad. Ha mégis a tűzhelyet választjuk, akkor nagyon lassan melegítsük fel, és csak annyira fűtsünk alatta, hogy a zsír felszíne a melegítés hatására éppen csak mozogjon. Ha letelt a konfitálás ideje, és húsunk kellően omlós és puha, vegyük ki a zúzadarabokat a zsírból. A zsírt szűrjük le, tegyük vissza 135 ºC-ra 20-25 percre a sütőbe, majd ha kihűlt, óvatosan öntsük át a felső, tiszta részét egy tiszta befőttesüvegbe. Tegyük a hűtőbe, a későbbiekben más húsok sütésére vagy egy szelet friss fehér kenyérre kenve hasznosítsuk tovább. A hagymás tört burgonyához főzzünk meg krumplit sós vízben apró kockákra vágva, szűrjük le. Míg a krumpli fő, kacsazsíron pirítsunk aranybarnára 2 fej vöröshagymát, ebbe keverjük bele még melegen a főtt krumplit, majd krumplinyomóval törjük meg, de ne pürésítsük. A konfitálás - Bajai Honpolgár. Keverjük össze alaposan, ha szükséges ízestük még sóval. A zúzákat 8 gerezd félbevágott fokhagymával együtt pirítsuk meg 6-8 percig kacsazsíron.

Konfitálás Jelentése - Idegen Szavak Gyűjteménye

Nagyanyáink ugyan nem ismerték a konfitálás fogalmát, de szüleiktől, nagyszüleiktől megtanulták a zsírban történő lassú sütés és eltevés mikéntjét. A nagyobb húsokat akkora darabokra vágták, amekkora egyszeri étkezésre elegendő volt a családnak, sóval, borssal és többnyire zúzott fokhagymával is bedörzsölték, majd éjszakára letakarva a ház leghidegebb helyére tették, hogy a fűszerek íze átjárja a húst. Másnap letörölgették, és egy lábasba vagy nagy serpenyőbe rakták. Annyi olvasztott zsírt öntöttek rá, amennyi ellepte, majd letakarva vagy a "sparhert" lapján vagy a sütőjében lassan puhára sütötték a húst. Kissé hűlni hagyták, azután a húsokat bödönökbe rakták, és úgy öntötték rá a zsírt, hogy ellepje, a levegőtől elzárja a húsokat. A zsír leülepedett alját, amiben a húsból kioldódó, kisülő részek voltak benne, félretették. Puha kenyérrel és hagymával igazi lakoma volt vacsorára. Konfitálás jelentése - Idegen Szavak Gyűjteménye. Amikor a zsír megdermedt a bödönökben, rátették a fedőt, és így tárolták a pecsenyét a ház leghidegebb pontján vagy az úgynevezett tiszta szoba leghűvösebb sarkában.

A Konfitálás Reneszánsza - Sous-Vide Chef

Tapasztalat szerint 1 órányi ilyen sütés nagyjából 1 napi hűtőben történő érleléssel érhet fel, tehát friss (pácolatlan) húst is azonnal elkészíthetünk ezzel a technikával. A Konfitálás reneszánsza - Sous-Vide Chef. Az eljárás alapja tehát, hogy az egyben sütött pecsenyék maghőmérsékletének 70 °C – 78 °C-osnak kell lennie ahhoz, hogy átsüljön. Alacsony hőfokon történő sütéssel anélkül érhető el ez a hőmérséklet, hogy a hús külső rétegei meghaladnák azt, tehát nem tud kiszáradni a pecsenye. Magasabb hőmérsékleten, erős lánggal hamarabb elérhető a kívánt maghőmérséklet, ám ekkor a külső rétegek jócskán meghaladják azt.

A Konfitálás - Bajai Honpolgár

Manapság már tudatosan és precízen alkalmazzuk az eljárást 40-90 fok közötti hő tartományban, de pontosan beállított hőmérsékleteken végezzük, makulátlan minőségű friss húsokból és friss fűszerekkel gazdagítva készítjük el. A hosszú idő alatt végzett sütéssel elérjük, hogy a zsírba tett ízesítőanyagok teljesen átjárják a zsíradékot és átadják aromájukat a húsnak is. A leggyakrabban konfitált húsok a vörös húsú szárnyasok, például a liba és a kacsa melle, combja és nem utolsó sorban a hízott mája, de gyakran készítünk ezzel az eljárással sertéstarját, pofahúst, császárhúst és oldalast is. Halak húsa is konfitálható, de leginkább jó minőségű, friss fűszerekkel gazdagított növényi olajban. Mi az a konfitálás. Ajánlatos a könnyen kiszáradó, értékes halak húsát ezzel a kíméletes eljárással hőkezelni. Különösen jót tesz a technológia a lazac, a vörös tonhal, és a vastag, fehér halak húsával. Az eljárás során hasonló folyamatok játszódnak le a hús szerkezetében, mint a sous-vide esetében, de a hőmérsékletek teljesen eltérőek és a fehérjék egy része általában denaturálódik.

A konfitálás szót a francia nyelvből vettük át, gyakorlatilag zsírban eltevést, egyfajta tartósítást jelentett. Nagyanyáink idejében mindennapos tevékenység volt, hiszen hűtőszekrény hiányában így vagy füstöléssel tartósítottak, azonban mivel idő- és anyagigényes eljárás, kikopott a mindennapok rutinjából. A konfitálás előnye az, hogy a szárazabban elkészülő vagy tartósításra önmagában alkalmatlan húsféléknél is jól alkalmazható. A zsír ugyanis elzárja az alapanyagot az oxigéntől, így a benne található aerob baktériumok nem tudnak elszaporodni, és az érési folyamatok is leállnak. Másfelől, a szárazabb, kevésbé élvezetes rostozatot is átitatja zsiradékkal, ami sokat emel az élvezeti értékén. Ráadásul a konfitált húsok hidegen és melegen fogyasztva is ízletesek. Franciaországban a rágósabb, izmosabb, szárazabb húsoknál kezdték alkalmazni, mint a liba- vagy kacsacomb, illetve a nyúlnál, amit kihívás jól elkészíteni. Mivel ez egy hosszan tartó folyamat, olyan olajat vagy zsírt kell választani, aminek nem árt a lassú hőkezelés.

Tálaljuk a konfitált zúzát a hagymás tört krumplira halmozva. Amennyiben az étel nagyobb mennyiségben készül, a konfitálás után a feleslegesnek ítélt zúzadarabokat villával szedjük szét szálaira, öntsük fel olvasztott kacsazsírral, keverjük össze, majd légmentesen és alaposan zárjuk le. Az így elkészült ételt – rilette vagy pástétom a neve – tegyük hűtőszekrénybe, ahol tárolva még hosszú hónapokig ízletes csemegénk lehet reggelenként kenyérre kenve – már ha néhány nap alatt el nem fogy… Jó étvágyat!

July 2, 2024