Monspart Sarolta Betegsége
- Monspart Sarolta megkérte orvosát, hagyják abba a kemoterápiát
- Meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója | M4 Sport
- Monspart Sarolta 75 éves | Demokrata
Monspart Sarolta Megkérte Orvosát, Hagyják Abba A Kemoterápiát
Ám legbelül mindenki érezte, ezt a kegyetlen csatát nem nyerheti meg... – Hiába sejti az ember esztendőkön át, hogy egy rákos betegségnek nem lehet jó vége, mégis, az elmúlásra nem lehet felkészülni... Alighanem évekig tart még ezt feldolgozni – tette hozzá Monspart Sarolta fia. – Sok mindenért küzdött az életében, kiváló eredményeket ért el, de az egyik legfontosabb számára tényleg az volt, hogy női, nem olimpiai sport világbajnokaként megkapta a Nemzet Sportolója címet. Ez az örömbomba segített neki az akkori időszakban a betegséggel szembeni küzdelemben is... Méltóképpen elköszönni Feledy Botond lapunknak elárulta, olyan búcsúztatót tervez a család, amely méltó lesz hozzá. – Fontos, hogy legyen alkalmuk mindazoknak elbúcsúzni az édesanyámtól, akik szerették, akiket akár csak biztatott a futóversenyeken. Ugyanakkor nehéz még a szertartás időpontját meghatározni, erre később kerül sor. Előbb nekünk is össze kell szednünk magunkat – mondta a gyászoló fiú. Monspart Sarolta gyász unoka Család Blikk extra
Meghalt Monspart Sarolta, A Nemzet Sportolója | M4 Sport
Monspart Sarolta A Budapest folyóirat 1980. évi májusi számában ( Csigó László felvétele) Született 1944. november 17. Budapest Elhunyt 2021. április 24. (76 évesen) [1] Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Feledy Péter Gyermekei Feledy Botond Foglalkozása tájfutó Iskolái Testnevelési Egyetem Sírhely Farkasréti temető A Wikimédia Commons tartalmaz Monspart Sarolta témájú médiaállományokat. Monspart Sarolta ( Budapest, 1944. november 17. – 2021. április 24. ) [2] a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett [3] tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség ( enkefalitisz) szakította meg. Ezt követően nőket buzdított arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás. Élete [ szerkesztés] 1963-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz.
Monspart Sarolta 75 Éves | Demokrata
– A betegsége ellenére a Normafához és a kedvenc helyeire továbbra is járt gyalogolni, futogatni, kutyát sétáltatni. Igyekezett mozogni minden nehézsége ellenére, igazából ezt az életmódot az utolsó napok kivételével, nem adta fel. Feledy Botond, Monspart Sarolta fia, felesége Durica Katarina és gyermekeik Farkas és Kamilla / Fotó: Blikk Édesanyja lelkesedését és elhivatottságát a fia már egész fiatalon megtapasztalta, életfilozófiája pedig hamar ráragadt. – A legelhivatottabb ember volt, akit ismertem, a lendülete gyerekként is magával ragadt, mégsem tett rám nyomást. Így kezdtem atletizálni is, de például sose vetődött fel, hogy komolyan foglalkozzam a tájfutással. Az viszont biztos, hogy sziklaszilárd értékrendet kaptam tőle – emlékezett vissza. – Nem voltak szerepei, nem játszotta meg magát soha, egyetlen percre sem. Mindig, mindenki tudta, hogy éppen milyen kedve van! A tájfutásban harmincnégyszeres, sífutásban hatszoros magyar bajnok legenda, aki első európai nőként futotta le a maratoni távot három órán belül, mindig számíthatott a szerettei támogatására.
Szombat reggel hetvenhat éves korában meghalt Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. A család tájékoztatása szerint a futólegenda hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el – adta hírül az MTI. Monspart Saroltát tavaly március 31-én javasolták a Nemzet Sportolói társaságuk új tagjának az olimpiai aranyérmes úszó, Székely Éva halála után. Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó-világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el. 1972-ben hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.