Adatbázis: Fenyő-Wellness Srl, Tokaj Csurgó Völgy Kft. | K-Monitor

Kiemelt Falusi Turizmus Centrum szállásajánlatok keresés a honlapcsalád oldalain A Falusi Turizmus Centrum felhívása: Ha Ön szállásadó (falusi turizmus vendégfogadó), vagy az ismeretségi körében valaki magánszállással, családi panzió üzemeltetésével foglalkozik, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot! Köszönjük!

1. Mátrakeresztes - Serrenések
2. Szalajka-völgy elején - vélemények a Fenyő Vendéglő Szilvásvárad helyről
3. Mátrakeresztes – Wikipédia
4. Mátrakeresztes-Szakadás-árok-Csörgőpatak-völgy-Mátrakeresztes - YouTube
5. Mátrakeresztes - Falusi Turizmus Centrum szállás

Mátrakeresztes - Serrenések

037 km Pisztráng Büfé Szilvásvárad 1. 847 km Szilvásvárad Szalajka völgy Szilvásvárad, Ózdi út 4 1. 867 km Sáfrány Pisztrángudvar Szilvásvárad 1. 878 km Sáfrány Pisztrángudvar Szilvásvárad, Szalajka-völgy 2. 629 km Pisztáng Sütöde Szilvásvárad 4. 499 km Szomjas Csuka Vendéglő Bélapátfalva 4. 837 km Bélkő Panzió Bélapátfalva, IV. Mátrakeresztes-Szakadás-árok-Csörgőpatak-völgy-Mátrakeresztes - YouTube. Béla út 1 5. 152 km Bélkő Étterem Bélapátfalva 13. 294 km Napsugár Étterem Arló, Ady Endre út 135 16. 019 km Ham-Büfé Ózd, Vasvár út 52 17. 282 km Gömör Bisztró Ózd, Gömöri utca 2 📑 Minden kategóriaban

Szalajka-Völgy Elején - Vélemények A Fenyő Vendéglő Szilvásvárad Helyről

037 km Pisztráng Büfé Szilvásvárad 1. 847 km Szilvásvárad Szalajka völgy Szilvásvárad, Ózdi út 4 1. 867 km Sáfrány Pisztrángudvar Szilvásvárad 1. 878 km Sáfrány Pisztrángudvar Szilvásvárad, Szalajka-völgy 2. 629 km Pisztáng Sütöde Szilvásvárad 4. 499 km Szomjas Csuka Vendéglő Bélapátfalva 4. 837 km Bélkő Panzió Bélapátfalva, IV. Béla út 1 5. 152 km Bélkő Étterem Bélapátfalva 13. 294 km Napsugár Étterem Arló, Ady Endre út 135 16. 019 km Ham-Büfé Ózd, Vasvár út 52 17. Mátrakeresztes - Serrenések. 282 km Gömör Bisztró Ózd, Gömöri utca 2 📑 All categories

Mátrakeresztes – Wikipédia

magasság 400–460 m Időzóna CET, UTC+1 Elhelyezkedése Mátrakeresztes Pozíció Magyarország térképén é. sz. 47° 54′ 12″, k. h. 19° 48′ 32″ Koordináták: é. 19° 48′ 32″ Pozíció Nógrád megye térképén A Wikimédia Commons tartalmaz Mátrakeresztes témájú médiaállományokat. Története Szerkesztés Őskor és középkor Szerkesztés A Mátra környező területei már az őskorban is lakottak voltak, erről tanúskodnak a 754 m magas Óvár sáncai. A hatalmas kiterjedésű, 40 hektáros erődítmény 3 km hosszú bronzkori sáncait a Kyjatice-kultúra lakói építették fel. A vár két részre tagolódik, a nagyobb kiterjedésű alsóvárra és kisebb, magasabban fekvő fellegvárra. A helyszínt a honfoglalást megelőző időszakban avarok lakták, majd a 13. században a magyar királyok az őskori fellegvár sáncaira 1370 méter hosszú kőfalat húztak fel. Mátrakeresztes – Wikipédia. Az erődítményt a Rátót család birtokolta és feladata a Mátrai hadiút felügyelete, valamint a szomszédos Ágasvár támogatása volt. Annak ellenére, hogy a korabeli Magyarország legnagyobb területű vára volt, csak kevés forrás maradt fenn róla, régészeti feltárásokat még nem végeztek a helyszínen.

Mátrakeresztes-Szakadás-Árok-Csörgőpatak-Völgy-Mátrakeresztes - Youtube

A Magas-Mátra többi települése is hasonló névváltoztatáson esett át. A 20. században önálló településként működött, 1984 -ben csatolták Pásztóhoz, a szomszédos Hasznossal együtt, jelenleg jogállását tekintve a város egyik városrésze. 2005-ös árvíz Szerkesztés 2005. április 20-án a hirtelen lezúduló csapadék hatására a falu patakjai megáradtak és elöntötték a települést. A katasztrófának nem volt halálos áldozata, azonban az épületek és az esztergaműhelyek jelentős része összedőlt vagy súlyosan megrongálódott és az út is komoly károsodást szenvedett. A becslések szerint több 100 millió forintnyi kár keletkezett. Kérdéses, hogy a falu fölött végzett tarvágásos erdőirtások mennyiben járultak hozzá a katasztrófához, a fák esetleg lassíthatták volna és egyenletesebben eloszthatták volna a lezúduló vízmennyiséget. A katasztrófa öröksége, hogy a Kövecses-patak Mátrakeresztes alatti szakasza a mai napig erősen szemetes, végig a patakparton sok a hulladék. [9] [10] Elhelyezkedés és környezet Szerkesztés Mátrakeresztes lényegében egyutcás falu, amely 2, 5 km hosszan húzódik végig a Kövecses- és a Nagy-völgyi-patak mentén.

Mátrakeresztes - Falusi Turizmus Centrum Szállás

A település délen a heves megyei Gyöngyöspatával, Gyöngyösoroszival és Gyöngyöstarjánnal osztozik közös közigazgatási határon, míg keletre Mátraszentimre található. A lakosság legnagyobb része a völgy alján él, mintegy 400 m tengerszint feletti magasságon, míg a 440–460 m magasságban elhelyezkedő Békástói üdülőtelep nyaralóházakból áll és itt található a falu focipályája is. Mátrakeresztes első templomát egy erdészházból alakították át és a falu felső végén, az erdőszélen helyezkedett el. 2008-ban új, modern templom épült föl a település központjában és a korábbi kápolnát hotellé alakították át. [11] A falun áthaladó Kékesi út a helyszínen rendszeresen megrendezett ralliversenyek miatt vált ismertté. [12] A Mátrakeresztestől délre elhelyezkedő hegyek oldalában rétek húzódnak végig, amelyeken régebben legeltető állattartást folytattak. A környező erdőket elsősorban bükkfák, tölgyek és gyertyánok alkotják, az állatvilág jellegzetes képviselői a vaddisznók, őzek, szarvasok, valamint a patakvölgyek védett foltos szalamandrái.

[3] [4] [5] A falu modern története Szerkesztés A Nagy-völgyi-patak feletti híd a település határában Egyes források szerint Alsóhutát 1740 -ben alapította a Csehországból bevándorolt, morva származású Dalmata Ferenc, aki először a Csörgő-patak felső szakaszánál épített üveghutát, majd később a lakosság áttelepült a Kövecses-patak völgyébe. [6] Másik forrás szerint a pásztói ciszterci szerzetesekhez fűződik a település alapítása a 18. század második felében. [7] A falu életének korai szakaszában a lakosság legnagyobb hányada fakitermeléssel és üvegfúvással foglalkozott. Az 1851 -ben készült országos felmérés Alsóhutát mint Hasznoshoz tartozó telepítvényt említi, ebben az időszakban a lakosság már elérte a 224 főt, akik valamennyien római katolikus zsellérek voltak. A terület birtokosa ekkor a Dessewfy család, a lakosság már felhagyott az üvegfúvással és faeszközök készítéséből, valamint napszámos munkákból él. [8] A falut 1937-ben nevezték át Mátrakeresztesre, amikor a trianoni békediktátum után a Mátra fontosabb turisztikai szerepet kezdett kapni.