Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Nem Elérhető

A hidrogén földgázhálózati bekeverését pedig annak a kérdésnek a vizsgálata egészíti majd ki, hogy miként váltható ki a lehető legnagyobb mennyiségű földgáz biogázzal. Az áramszektor zöldítése kapcsán a ZKK segítséget kíván nyújtani a decentralizált, megújuló forrásból származó, termelésen alapuló új piacszervezési formák elterjedéséhez. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KÖTELEZETTSÉGI RENDSZER (EKR) – ONLINE TÁJÉKOZTATÓ. Konkrét cél az energiaközösségek és az aggregáció legjobb gyakorlatai kialakításának, valamint a villamosenergia-hálózatok rugalmasságát és a fogyasztók aktív piaci részvételét lehetővé tevő innovatív, pl. digitalizációs megoldások térnyerésének elősegítése. Az idén bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi-rendszer eredményes működéséhez pedig egy, a másodlagos piac keretrendszerének kialakítására vonatkozó javaslat kidolgozásával igyekszik hozzájárulni. Annak biztosítására, hogy Magyarország ne csak a tiszta technológiák alkalmazásában járjon élen, de a "zöld átmenet" a hazai gazdasági fejlődésre is a lehető legnagyobb pozitív hatást gyakorolja, a Központ zöld háttéripar fejlesztési koncepciót dolgoz ki.

Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (Ekr) – Online Tájékoztató

A módosítás alapján a MEKH az almérők felszerelésének kötelezettségét előíró szabály hatályba lépését egy évvel későbbre, 2023. január 1-re halasztja. A Kormány továbbá 2022. november 15-től teszi újra kötelezővé az energetikai szakreferensek alkalmazását. A MEKH ugyanakkor javasolja, hogy a kötelezett gazdálkodó szervezetek – amennyiben tehetik – addig is tartsák fent jogviszonyukat meglévő energetikai szakreferenseikkel. A szakreferens folyamatos foglalkoztatása lehetővé teszi, hogy a jelen energiapiaci helyzetben a gazdálkodó szervezet szakértő segítséget kapjon az energiakereskedőkkel való egyeztetések során. Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer. Ezen túlmenően a szakreferens által javasolt beruházásból származó, hitelesített megtakarítás 100 százalékban elszámolható az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben, és e megtakarítás értékesíthető bármely energiakereskedő számára, ami segíti a beruházás megtérülését. Fontos, hogy az érintett gazdálkodó szervezetek továbbra is kötelesek 2022. június 30-ig az energiafogyasztásukkal kapcsolatos éves adatszolgáltatásukat teljesíteni, amit szakreferens hiányában saját maguknak kell megoldaniuk.

Jó Hír Vállalkozóknak: Könnyítette A Kormány Az Energiamegtakarítási Kötelezettségek Elszámolását | 24.Hu

A rendszer alapja a kötelezettek számára (energia kereskedők) előírt kötelező energia megtakarítás elérése végső felhasználóik körében. Azok a kötelezettek, akiknek a felhasználói, ügyfelei ezt teljesíteni tudják, azok nyugodtan hátra dőlhetnek képzeletbeli karosszékükben. Azok a kereskedők, akik ezt nem tudják teljesíteni, azok úgynevezett " energiahatékonysági járulékra" megfizetésére kötelezettek, amely mértéke 50. 000 Ft/ GJ, ennek elmulasztása 70. 000 ft/Gj. Jó hír vállalkozóknak: Könnyítette a kormány az energiamegtakarítási kötelezettségek elszámolását | 24.hu. 2020-as adatokkal számolva kb 340-350 millió GJ tartozik EKR kötelezettség alá. Ez energiahatékonysági járulékkal számolva 2021-ben 9 milliárd Ft, de 2024-27 közötti időszakban 90 milliárd Ft fizetési kötelezettséget jelent a szektor számára. Tekintettel a magyar energiapiaci szereplők alacsony bevételarányos jövedelmezőségére (iparági szinten átlagosan 0, 9%), minden kereskedő számára létfontosságú lesz anyagilag is bevonni a fogyasztóit, azaz valamilyen szinten áthárítani ezt a járulékot. Jelen jogszabályi környezetben a kötelezettek két formában tudják elkerülni a járulék fizetését.

Mit várna el az EU az országoktól? Az Európai Bizottság tavaly december 15-én javaslatot tett az épületek energiateljesítményéről szóló új irányelvre - 2021/0426 (COD). Ez az irányelv a Bizottság "Fit for 55" javaslatainak részét képezi, mivel kiegészíti a 2021 júliusában elfogadott csomag egyéb elemeit. A decemberi javaslat a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérésének jövőképét határozza meg és a célja, hogy megkönnyítse az épületállomány felújítását és ösztönözze új, zéró kibocsátású épületek építését. Például azt javasolja, hogy 2030-tól minden új épület zéró kibocsátású legyen (az új középületek 2027-től) és hogy minden tagállam épületállományának legrosszabbul teljesítő 15%-át az energetikai tanúsítvány G fokozatáról legalább F fokozatúra javítsák (2027-re a nem lakóépületek, 2030-ig pedig a lakóépületek esetében). A Bizottság szerint ez a javaslat kulcsfontosságú a 2030-as és 2050-es dekarbonizációs célok eléréséhez: jelenleg az épületek az EU-ban elfogyasztott energia 40%-át és az energiával összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-át teszik ki, illetve a fűtés-hűtés és a használati meleg víz a háztartások energiafogyasztásának 80%-áért felelős.
July 2, 2024