Emlékezés Puskás Tivadarra
Bell találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik. 1877. Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát. 1878. Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerûsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítõ ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fõ oka és célja az, hogy az európai fõvárosok közül elsõként itt épüljön telefonközpont. 1879. Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt. 1879. október 29. Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid idõre hazajön, hogy elõkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását. 1879. július 4. Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán lezajlik az elsõ magyarországi telefonbeszélgetés. 1880. május 20. A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont mûködését engedélyezõ okiratot.
Puskás Tivadar Telefon Központ Za
Értékelés: 14 szavazatból Puskás Tivadar, a telefonközpont feltalálójának sikerekben és kudarcokban gazdag élete elevenedik meg a Magyar Televízió 1973-ban készült tévéjátékában. Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Puskás Tivadar Telefon Központ 5
Így Puskás Tivadar az amerikai feltaláló, Edison munkatársaként, majd európai képviselőjeként a műszaki alkotások lehetőségeit gyorsan felismerő, merész vállalkozó lett. A világ első – 20 kilométeres hatótávolságú – telefonközpontja 1878-ban nyitotta meg kapuit Bostonban, majd ezt követte gyors egymásutánban egy londoni és egy párizsi. Mindegyik Puskás felügyelete alatt állt. Két évvel később öccsével hazatért, és befektetőket kerestek egy budapesti távbeszélő létrehozására – sikertelenül. Végül saját költségen nyitottak egyet, mely huszonöt előfizetővel kezdte meg munkáját. Az 1882. február 1-jén megjelent telefonkönyv már 238 előfizetőt sorolt fel. Ezek többsége gyártulajdonos és kereskedő volt, hiszen ők ismerték fel elsőként a telefon fontosságát. A későbbiekben Puskás sokat gondolkozott azon, hogyan lehetne különböző műsorokat több hallgatókészülék között megosztani. A megoldás tizenegy évvel később született meg. 1893- ban bemutatta a telefonhírmondó névre hallgató találmányát. A találmány lényege az volt, hogy egy beszélő hangját megsokszorozva hallgatókészülékek között osztotta szét.
vagy nem várta meg annak jelentkezését, majd kilépett a vonalból. A beszélgetés végén legalább az egyik beszélgető fél az induktort ismét meg kellett tekerje: ekkor a zsinórhoz rendelt jelfogó ismét jelzett és a kezelő bontotta a hívást. Egy kezelő általában 200 vonal felett intézkedett, de egy időben természetesen nem lehetett 100 kapcsolat. Ha a központ teljes kapacitása nagyobb volt, egymás mellé szerelték az egyes pultokat. Ekkor a kezelő át tudott nyúlni a szomszédos pultokhoz is, így már akár 600 vonalat is kezelhetett. Ha ez is kevés volt, külön átkérő vonalakat is kiépítettek a (távolabbi) pultok, pultcsoportok között, így a hívó kezelője a megfelelő pulthoz (egy másik kezelőhöz) kapcsolta a hívást... A 20. század a telefonközpontoknál is sok újdonságot hozott. A központi-telepes (CB) megoldású központnál jelfogó helyett már egy egyszerű izzót használtak, ami tehát fénnyel is jelezte a hívó jelentkezését. Az első világháború alatt Budapesten a Teréz központ 18 000 vonallal működött.