Irodalmi Rádió – A Gondolatok És Az Ihlet Rádiója

Kivételes vagy, hogy utazhatsz, vásárolhatsz, moziba járhatsz, kinek mi a fontos. És az már csak abszolút luxus, hogy a boltban, ami Tőled kb. 200 m-re van, választhatsz a nyolcféle tej, huszonnyolc féle felvágott és hatvanféle kiőrlésű kenyér közül. Az emberek, akik itt laknak a semmi közepén, ezt bizony nem tehetik meg. Várunk az indulásra Ashok Leyland buszokkal járunk – itt szinte csak az van 😂 Ő egy tipikus példány: színes, matricás, tele felirattal, a honnan-hovát szinte ki sem tudod ejteni, a szélvédőn virágok, csoda, hogy kilát a sofőr A mangó árus természetesen elengedhetetlen Mi ővele mentünk. Az úticélunk megvolt, de már itt sejthettük volna, hogy egy átszállással nem ússzuk meg Itt még hittünk a csodákban … aztán haladtunk 2 km-t fél óra alatt, csak a temető volt ott, lefotóztam Kicsit továbbhaladtunk… Masjithul Huloor Jummah Masjid, azaz a Zöld mecset Trincomaleeban Itt még az élettel teli természet adott valami reményt Aztán egy-egy kis település postahivatalán akadt meg a szemem Post Office, Mutur, 10:45 (Trincomalee 30 km, eltelt idő: 1 és negyed óra…) Kis buddhista templom Muturban Masjidul Arafa, Mutur Sub Post Office, Periyapalam Aztán megkezdődött… Kerítés pálmalevelekből.

A Semmi Közepén Dmda Tv

Ezt Miskolc rally-n készítettem egy barátom társaságában hosszas beszélgetés után. A helyszínre csak rátaláltam, de a vele eltöltött este hangulatát átadja. Itt egy ilyen sarkkutató túravezetőt látunk a képen, aki nagy elszántsággal néz szembe az elemekkel, és készített magáról még gyorsan az utolsó pillanatban egy képet, mielőtt végképp eltűnne a láthatáron. Komolyra fordítva a szót: az esemény, hogy a Miskolc rally-n készült a kép, és a semmi közepén vagyunk, csak a leiratból érzékelhető, ez a képen annyira nagyon nincs rajta és ez a képkivágásból adódik. Ha a semmi közepén vagyunk, akkor a semmit is kell tudnunk ábrázolni. A másik dolog az, hogy valószínűleg vakuval, vagy valamilyen más lámpával készült a világítás. Ez nem annyira tesz neked jót, nem biztos, hogy előnyös ez az ábrázolás számodra. A kép őszinteségét nem vonom kétségbe, de azt kérem, hogy lássunk egy ismétlést önportréban. (hegyi) értékelés: Hozzászólások Én személy szerint csak 1 csillagot adtam volna a képre, mivel én magam sem érzem a képnek a lényegét.

A Semmi Közepén Dmla.Com

Főoldal Versek A semmi közepÉN Beküldte: Mosi, 2003-10-22 00:00:00 | Nem tudom mit érzek, Nem tudom mért vagyok... Őrült vihar tombol, Ritkábban nap ragyog. Kopár sivatag a szürke ég alatt, Mint gonosz keselyű száll sok fájó gondolat. Milliónyi kérdés, el nem hitt válaszok, "Majd az idő", mondják.... De meddig várhatok? Gyilkos küzdelem szív és elme között, Élhet-e még remény lezárt kapuk mögött? Kevés ésszel tudni, hogy mi oly szép volt, már nem él, A szív még kűzd a múltért, SZERET, FELEJT, REMÉL.....

Semmi Közepén Dmda

2015. március 15. 10:06 Bár lehet nem is a közepén, hanem a szélén voltam, és az is feltételezhető, hogy a semminek, nincs is közepe, csak úgy van, mint én akkor. Ilse, nevezzük így a stoppos mentorom, a pihenőhelyen körülnézz, várjak rá, persze ha gondolom, mehetek is vele, talán 5 perc kellett ahhoz, hogy ismét úton legyünk, igen két srác felajánlotta elvisz minket, akkor rá kellett jönnöm már a stoppolás sem a régi, az út mentén használt tábla, vagy jellegzetes kitett kéz, nem minden esetben működik, sőt, a személyes kontakt, parkolókban, rendszámok alapján való szűrés sokkal eredményesebb, újdonsült mentorom megközelítése alapján állítom igen. Ezt a módszert fizikai okokból nem tudnám kivitelezni, de másnak persze még attól hasznos lehet. Szóval robogtunk tovább, Ilse csak Salzburgig, megköszöntem neki a segítséget, telefonszámcsere, puszi. A srácok végig jó fejek voltak, igazi jó sógorokhoz méltóan, még szállás keresésben is felajánlották segítségük, Hostelt nem találtunk mert 60 euró volt a legolcsóbb, a hétvége miatt, meg a közelgő sör ünnep miatt.

A Semmi Közepén Dmda 6

Háttérben az autópálya zaja ébresztett fel arra, indulnom kell, nincs mese, nem maradhatok kint éjszakára. A nagy bóklászásom közepette megszólított valaki... Persze elfogadtam a felajánlást, érdemlegesen nem jutottam vele zöld-ágra, egy bolgár kamionsofőr, érthetetlen idegen nyelven, fogalmam sincs miről beszélt, az biztos, nem angol nyelv volt az. Megfogta a karom és "elvonszolt", persze elsőre rémisztő volt a rögtönzött cselekménye, de hamarosan gitárzene csapta meg a fülem, és túláradó örömhangulat, ami némi megnyugvásra ösztökélt, a csoportban már volt olyan akit megértettem, megnyugtatott nem adják el a vesém, maradhatok velük, amíg nem lesz fuvarom. Jól éreztem velük magamat, belecsöppentem egy olyan világba, amit nem valószínű, hogy átélhettem volna ha otthon maradok.

A Semmi Közepén Dmda Teljes Film

Annyi réteg van rajtam, hogy egy eszkimo* otthon érezné magát, amíg át nem ér rajta a hideg. Van néhány kémiai elven működő melegítőpárnám**, és ezek jelentik a végső megoldást. Kiszedni a csomagolásukból olyan, mint felfedezni a szent grált! Ráteszem a gyapjú alsó rétegre a mellkasomon, és mint a Vasember világító energiacellája lassan átmelegítve boldog tengerészt varázsol belőlem. Kellemes percek a nyílt tengeren! ————– * Ejnye Conrad, az eszkimo helyett már régóta az inuitot használjuk, mert állítólag csak az utóbbi számít politikailag korrektnek. ** A melegítőpárna vizet és szódium acetát trihidrátot tartalmaz, és egy kis rozsdamentes acélból készült fémkorongot. Amikor a melegítőpárna folyékony halmazállapotú, akkor lehet aktiválni a fémkorong meghajlításával. A kiváltott kémiai reakció felmelegíti a párnát. Forrás:

Ahogy korábban írtam, Trincomalee felé közeledve nem volt túl kecsegtető látvány az elhagyatottnak tűnő területek egymásutánisága. Nos, Trincomaleet Dél felé elhagyva ez csak annyiban változott, hogy a lakott területek egyre ritkábbá váltak, és egyre jobban egybefüggő semmivé változott a táj. Utazol egy buszon, ami a lelkedet is kirázza, félóránként nézed a térképet (értsd), hogy vajon mennyit haladtatok. Aztán minden félórában csak egyre rosszabb lesz az helyzet, mígnem a 4. óra végén konstatálod, hogy kb. 120 km-t tettetek meg. Az ablakon kinézve pedig a nagy semmi fogad, egy magányosnak tűnő, mégis valakinek az életét jelentő házzal. Arra is, hogy ott egyáltalán laknak, csak a kiterített ruhákból következtetsz. Mert egyébként sehol senki és semmi. Na akkor gondolkozol el igazán azon, hogy mennyire szerencsés vagy, hogy hova születtél. Hogy van bolt, iskola, munkahely a környéken, vannak házak, emberek körülötted, van szomszédod, a buszok menetrend szerint járnak, legrosszabb esetben is 3 óra alatt fenn vagy a fővárosban.