Múlt És Jelen / Gulyás László Beszélgetése Tóth Gyulával | Mátyás Király Történetírója
Belgyógyász a közeledben Abony, Alattyán, Albertirsa, Apc, Aszód, Boldog, Cegléd, Domony, Galgahévíz, Gomba, Gyömrő, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Hatvan, Heves, Hévízgyörk, Hort, Isaszeg, Jánoshida, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Kóka, Lőrinci, Markaz, Mende, Monor, Nagyfüged, Nagykáta, Pánd, Petőfibánya, Pilis, Szászberek, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tarnazsadány, Tiszasüly, Tóalmás, Tura, Újszász, Verseg, Zagyvaszántó Belgyógyász más országokban Cseh Köztársaság, Moldova
- „Munkáltatói intézkedés” Gulyás László ellen
- Múlt és Jelen / Gulyás László beszélgetése Tóth Gyulával
- Magyar királyt csak megölni lehet | 24.hu
„Munkáltatói Intézkedés” Gulyás László Ellen
Az egyetem belső vizsgálatot indított, hangsúlyozva, hogy a professzornak tulajdonított kijelentések ellentétesek az intézmény értékrendjével. A rasszista szövegektől Áder János, majd Gulyás Gergely miniszter is elhatárolódott. Szél Bernadett független képviselő keddi közleményében hírül adta: a Fidesz tartózkodással megakadályozta, hogy a parlament napirendre vehesse javaslatát az állami kitüntetések visszavonhatóságáról. Múlt és Jelen / Gulyás László beszélgetése Tóth Gyulával. Az ellenzéki politikus Áder Jánoshoz fordul: kéri az államfőt, hogy "éljen a törvénykezdeményezés jogával, és nyújtsa be a javaslatomat".
Múlt És Jelen / Gulyás László Beszélgetése Tóth Gyulával
OTDK (2017) Mosonmagyaróváron megrendezett Agrártudományi Szekciójának ügyvezető titkára volt. A Mestertanár Aranyérem kitüntetés átadására a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia ünnepi záró ülésén, 2017. november 20-án (hétfő) 11. 00 órai kezdettel, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet) került sor. Szívből gratulálunk az elismeréshez! Az OTDT kitüntetés átadó ünnepi üléséről készült fotók (Nagy Gábor, New Generation Solutions) elérhetőek a következő oldalon:
1/7 anonim válasza: Kolozsvárott született 1443. február 23-án. Nem volt még ötven éves, amikor egy nagyszabású török elleni háború előkészítése közben váratlanul meghalt Bécsben, 1490. április 6-án. Székesfehérvárott temették el. 2011. ápr. 22. 12:52 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 anonim válasza: unyadi Mátyás király 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Halála után rögtön olyan hírek szálltak fel, hogy elképzelhető, hogy megmérgezték. Utolsó napjainak, óráinak eseményeit történetírója, Antonio Bonfini örökítette meg. Fraknói Vilmos történész Mátyás-monográfiájának írásakor 1889-ben megkérte Korányi Frigyes professzort, hogy a korabeli források által leírt tüneteket megvizsgálva mondjon véleményt Hunyadi Mátyás halálának okairól. Korányi megállapította, hogy a leírások kevésbé mérgezésre, inkább agyvérzésre utalnak. Korányi szakvéleménye Fraknói Vilmos hagyatékával került a Magyar Országos Levéltárba. Két mai történész, Kubinyi András és E. Magyar királyt csak megölni lehet | 24.hu. Kovács Péter is valószínűtlennek tartja a mérgezést.
Magyar Királyt Csak Megölni Lehet | 24.Hu
Attól kezdve a világ összes népének egy királya lesz, Mátyás király, és az egész földön egy hit fog uralkodni.
Majd rosszul lett "hirtelen gutaütés érte" és két kínok között eltelt nap után elhunyt. Ennyi zanzásítva, a részletek a mesternél itt a 165. részben. A mérgezésről szóló elmélet alapja tehát a füge rossz íze, a gyanúsított pedig az akkor 33 éves Beatrix királyné, aki magának akarta megszerezni a hatalmat. Itt adjuk vissza a szót a történésznek, akinek fő megállapítása: az egésznek nincs realitása. A nőuralom rendszeridegen Aragóniai Beatrix 1490-ben immár csaknem másfél évtizede élt Magyarországon, tudnia kellet, hogy a királynéi intézmény addig él, amíg a király, az özvegy királyné »intézménye« pedig rendszeridegen. A gyakorlat az volt, hogy az uralkodó halála után aráját vagy haza, vagy kolostorba küldték. Két dudás nem fért meg egy csárdában, az új királyné mellett nem maradhatott – magyarázza a -nak Horváth Richárd. Tisztában lehetett azzal is, hogy hazánkban sem az írott jog, sem a szokásjog nem ismerte a "nőuralmat", a politika olyan irányítói, mint Kinizsi, Szapolyai vagy Újlaki soha nem fogják uralmát elismerni.