Evangélikus Nagytemplom , Békéscsaba
Ma Kistemplom a neve. Ez a név megtévesztő, mert több mint félezer ülőhely van benne. 1783-ban teljesült a gyülekezet régi vágya: II. József Türelmi Rendelete alapján felépíthették a templom tornyát, az első evangélikus tornyot a törökdúlás után az Alföldön. Tízezer hívővel már ekkor az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete volt a békéscsabai. A 18. század végén a kibővített templom is kicsinek bizonyult. Gondoskodni kellett új templom építéséről. Három javaslat született: az első szerint a község két végén egy-egy új templom épüljön, s maradjon a régi is, a másik szerint a régit lebontva, annak helyén egy Nagytemplom épülne. Végül, harmadikként Milecz Mihály lelkész javaslatát fogadták el, miszerint a régivel szemben egy Nagytemplomot építsenek. Evangélikus kistemplom, Békéscsaba - épülettár. E javaslat elfogadása lehetővé tette az építészetileg értékes Kistemplom fennmaradását, s az új építése idején a gyülekezet nem nélkülözte a templomot. A Nagytemplom megépítése után is mind a mai napig istentiszteletek helyéül is szolgál a kisebbik.
Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom
A békéscsabai templom tornyának sisakja eredetileg jóval magasabb volt, mely magassága a teljes toronyénak 1/3-a volt, de a gyülekezet kívánságára 1843-ban Guldner Ferenc és Fliegel János kisebb, szolidabb tornyot terveztek a templomnak. Sajnos ennek az impozáns és európai szinten is kiemelkedő alkotásnak az I. Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom. Világháború óta nincsen haragja, mióta azt hatósági szinten kisajátították. Orgonája egyike az ország legnagyobb evangélikus orgonáinak, mely Soukenik János és Rukavina János szegedi mesterek munkája. Még több hazai 'leg'-re vagy kíváncsi? Akkor!
Evangélikus Kistemplom, Békéscsaba - Épülettár
A BékésWiki wikiből Az Evangélikus Kistemplom, a város legrégebbi temploma műemléki védelem alatt áll. A templom Békéscsaba központjától, a Szent István tértől néhány méterre található; a Luther utca és a Szeberényi tér sarkán lévő telekre épült. A 18. század végén Békéscsabán volt Magyarország legnagyobb evangélikus közössége, ezért a várost "lutheránus Róma" névvel illették. A templom története A békéscsabai Evangélkus Kistemplom (2010) Haan Lajos könyvéből tudjuk, hogy Duna János, Valent és Szekerka felvidéki szlovákok 1717-ben telepedtek le Békéscsabán. Hamarosan követőik akadtak. A békéscsabai szlovákok az 1718-as esztendőt a letelepedés éveként tartják számon. Az evangélikusok 1717-ben felépítették első imaházukat. Az épület falát rőzséből fonták, sárral tapasztották, majd bemeszelték. A gyülekezet első rendes lelkésze Suhajda Pál volt. Az imaházat 1723-ban vályogtemplommá építették át. A templom első oltár át Budáról hozatták 1728 -ban, első harang ját, melynek haranglábat állítottak, 1731 -ben öntötték.
1760-ban harangtornyot kőből építettek. A tornyot zsindellyel fedték le. 1773 -ra nyolcezres nagyságúra nőtt a gyülekezet létszáma. A templomot kereszt alakúvá bővítették, s ettől kezdve két lelkész látta el a szolgálatot. A napórát 1779-ben tették a templomra. 1783–85 -ben ismét átépítették a templomot. Tornyát két szinttel bővítették. A legfelső szinten tűzőrszobát alakítottak ki, amelyet búbos kemencével fűtöttek. Az alatta lévő szinten volt a harangozó lakása. A két felső szint között egy kis franciaerkély volt, amelyet a 19. század végén a tornyot körbe szegélyező erkélyre cseréltek fel. A 18. század végére a hívek száma már meghaladta a 10 ezret. Ezzel a csabai gyülekezet az akkori Magyarország legnagyobb evangélikus gyülekezetévé vált. A 18. század végi és a 19. század eleji racionalista gondolkodásnak megfelelően a lelkészek inkább kulturális tevékenységükkel, társadalmi életükkel gyakoroltak befolyást a közösségre, mint prédikációikkal. A gyülekezet 1859-ben a csabai Csizmadia Céhhel öntöttvas keresztelő kutat csináltatott.