Szent Anna Templom Kapuvár Miserend

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! A Szent Antal-kápolnában bemutatott szentmisén Radó Tamás kapuvári plébános és Bernáth Krisztián káplán koncelebrált. Az ünnepi szertartás előtt Tóth Imre, a kapuvári Szent Anna-plébánia tanácsadó-testületének alelnöke köszöntötte a Győri Egyházmegye főpásztorát. Tóth Imre kiemelte, a felújítás Lieb György és lánya, Mária nagy összegű felajánlásával kezdődhetett meg, valamint megköszönte Kapuvár polgármesterének, Hámori Györgynek, hogy a városvezetés részéről jelentős anyagi támogatást biztosított a kezdeményezéshez, és vállalta a munkák koordinálását, szervezését. A szentbeszéd elején Veres András Havas Boldogasszony ünnepéről beszélt, amely egy 4. 🕗 Nyitva tartás, Kapuvár, Fő tér, érintkezés. századi csodához kötődik: augusztus 5-én Rómában, azon a helyen, ahová később a Szűzanya tiszteletére a Santa Maria Maggiore-bazilikát emelték, hó esett. A Szűzanya így jelezte, hogy hova építsék a templomot. Az efezusi zsinat 431-ben Máriát Istenszülőnek nyilvánította, mert Isten Fiát, Jézus Krisztust a világra hozta.

  1. Szent Anna Templom — Matyas Templom Budapest
  2. Kapuvár
  3. 🕗 Nyitva tartás, Kapuvár, Fő tér, érintkezés

Szent Anna Templom — Matyas Templom Budapest

A városközpont meghatározó épülete a XIX. század elején Meiszner Károly tervei alapján épült klasszicista templom, melyet később eklektikus stílusban átalakítottak. A védőfallal és vizesárokkal védett várban volt egy kápolna, ennek ellenére a XVII. század második felében a várral szemben egy másikat emeltek. A védtelen, fából készült kis templom elpusztult, és helyén 1884-ben épült a mai Szent Anna-templom. A bejárat felőli homlokzatot féloszlopok tagolják. Szent Anna Templom — Matyas Templom Budapest. A középrizalitos, dél felé néző homlokzatból erősen tagolt és kupolával fedett torony emelkedik ki. A főoltár képét bécsi művész festette és a templom védőszentjét, Szent Annát ábrázolja, Máriával és Joachimmal. Az előtte lévő oltárasztal a XIX. század végén egy soproni műhelyben készült. A szentély falán Thury Gyula freskója azt ábrázolja, amint Szent István felajánlja a koronát Máriának. A templom többi freskóját Samodai József készítette az 1950-es évek végén. Művének érdekessége az orgonakarzat mennyezete, ahol az angyali énekkart kapuvári népviseletben festette meg.

Tisztelt Olvasóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a honlapon található képek a forrás megjelölésével korlátlanul felhasználhatóak.

Kapuvár

21 Miután az országgyűlés június 15-től megszüntette a járványügyi veszélyhelyzet, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a templomi liturgiákkal kapcsolatosan 2020. jún. 19-én az alábbiakról adott ki tájékoztatást. Kapuvár. Tovább: Az Esztergom-Budapest Főegyházmegye rendelkezése a koronavírus vészhelyzet után Ismét szentmisék a Szent Ferenc Sebei templomban 2020. 21 Miután Illés Albert jezsuita atya a következő héten ismét munkába áll plébániánkon, jövő héttől, 2020. június 27-től ismét lesznek misék a Szent Ferenc Sebei templomban, a régi rend szerint, tehát szombatonként délután 5-kor (előesti szentmise) és vasárnaponként 12 órakor.

Folytatás:Ekkor válik a közösség a Rábaköz mélyen vallásos központjává. Ő szervezi meg az 1945-ös változások után a majori iskolákat és miséző helyeket (Öntés, Kistölgyfa, Földvár). Az ötvenes évek nagy politikai és társadalmi változásai (kommunizmus) sok kihívást jelentenek az Egyház és a papság számára. 1951-ben új plébánosa lesz Kapuvárnak Rákosi Elek, a későbbi kerületi esperes, püspöki irodaigazgató, majd helynök személyében. Ő alakítja át a lelkipásztori munkát, megszervezi a plébánia és lakóinak ellátását hiszen a földeket és a vagyont kihúzták az egyház lába alól. Szent anna templom kapuvár. A buzgó kapuváriak nemcsak ebben támogatják, hanem a plébániaépület és a templom külső és belső kialakításában. Ekkor alakulnak ki a külső és belső formák - így látható ma is. A templom kifestésével csodálatossá tette azt. Nedesovszky János apát-plébános és Zsebedits József c. kanonok plébánossága alatt a zsinat előírásának megfelelően kialakulnak a belső terek. Oltár, liturgikus tér, sedes, ambo, a ministránsok és énekesek helyének kialakításával pedig a hívek tevékeny bekapcsolódását akarják megvalósítani.

🕗 Nyitva Tartás, Kapuvár, Fő Tér, Érintkezés

Ennek megünneplésére emelték Rómában, a nyugati kereszténység központjában a bazilikát az Istenszülő tiszteletére. A győri megyéspüspök rámutatott arra, hogy Havas Boldogasszony ünnepe mindnyájunk számára felszólítást jelent: a Szűzanya példájára Krisztus-hordozókká kell válnunk, szavainkban, életvitelünkben, cselekedeteinkben bizonyságot kell tennünk arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ezt követően a főpásztor az imaélet, illetve az imádság helyének fontosságára hívta fel a figyelmet: a hívő embernek meg kell találnia otthonában is azt a helyet, ahova vissza tud vonulni, hogy imádkozzon. A legtöbb családban van feszület, van egy szentkép, amely előtt a közös imádság elhangzik. A templom ugyanezt a szerepet tölti be a hívek közösségének életében. A templomot minden hívő közösség igyekszik a lehető legszebben berendezni, hogy minden részlete segítse a betérőket az Istennel való találkozás megélésében – mutatott rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A kapuvári Szent Antal-kápolna nemcsak a temetési szertartások helyszíne, hanem az imádság háza is egyben –mondta a győri főpásztor.
Ő építteti meg a ma is látható orgonát. Várkonyi Jenő apát plébános a lelkipásztori munka átalakításával és elmélyítésével foglalkozik: kongregációk, egyletek és hitéleti társaságok alapítása. Nagy segítséget jelentett a Szatmári Irgalmas Nővérek munkája a leányifjúság nevelésében. Az új évszázadban két káplánja van Kapuvárnak. Ők nagy buzgalommal és fiatal emberek energiájával nagy segítséget jelentenek. Ezért is tisztelik és szeretik őket! Ekkor válik a közösség a Rábaköz mélyen vallásos központjává. Ő szervezi meg az 1945-ös változások után a majori iskolákat és miséző helyeket (Öntés, Kistölgyfa, Földvár). Az ötvenes évek nagy politikai és társadalmi változásai (kommunizmus) sok kihívást jelentenek az Egyház és a papság számára. 1951-ben új plébánosa lesz Kapuvárnak Rákosi Elek, a későbbi kerületi esperes, püspöki irodaigazgató, majd helynök személyében. Ő alakítja át a lelkipásztori munkát, megszervezi a plébánia és lakóinak ellátását hiszen a földeket és a vagyont kihúzták az egyház lába alól.