Eseti Gyám Kirendelése
Előre is nagyon köszönöm a segítséget! :) 2021. 14:40 Szerintem nem. A vélelem azért vélelem, mert nem szorul igazolásra. 2021. 14:42 A konkrét esetben épp az szorul igazolásra, hogy a másik szülőnek nincs szülői felügyeleti joga. De úgy látom, ezt még az anya sem állítja. Arra pedig, hogy nem tudnak megegyezni a szülők, nem megoldás az eseti gyám. (Megjegyzem, ha csak az anya gyakorolná a szülői felügyeleti jogot, akkor sem kell eseti gyám az eladáshoz - ha csak nem tulajdonos ő is. ) 2021. 17:03 Kedves Béla! Nagyon szépen köszönöm a válaszaidat, a sok segítséget! :) Vagyis, ha például a kiskorú tekintetében a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, és az egyikük nem akarja aláírni az adásvételi szerződést a kiskorú nevében, akkor a szülők egymás közötti vitájában a Ptk. 4:166. Eseti gyámrendelés apaság megállapítása iránti perekben - Békés megyei járási hivatalok. §-a alapján a gyámhatóság dönt, s adott esetben az illető szülőt kötelezi a szerződés aláírására vagy a gyámhatóság határozata pótolja az adott szülő beleegyezését? Vagy a gyámhatóság a 4:166. § alapján dönt a vitában, és a Ptk.
Eseti Gyámrendelés Apaság Megállapítása Iránti Perekben - Békés Megyei Járási Hivatalok
Tehát kiskorú gyermek állhat csak gyámság alatt. A gondnokság rendelésére nem kiskorúak esetén kerül sor, hanem olyankor, amikor a nagykorú szellemi állapota miatt vagyoni és személyi ügyeiben önállóan nem képes eljárni. Ilyenkor beszélünk gondnokságról, mint törvényes képviseletről. Speciális gondnokság azonban az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoksága és az eseti gondnokság. Az első esetben akkor kerül sor gondnok kirendelésre, ha fél ismeretlen helyen van, vagy ismert helyen van ugyan, de visszatérésében gátolva van. Ilyenkor ez a fajta gondnokság nem érinti a cselekvőképességet, és a gyámhivatal rendeli el. Eseti gym kirendelése. Az eseti gondnok pedig egyedileg meghatározott ügyben jogosult a képviseletre. Ennek is két esete van. Az első, amikor a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy szülője, gyámja, gondnoka az adott ügyben nem járhat el, ugyanis érdekellentét áll fenn közöttük. Ilyen a méhmagzat számára kirendelt eseti gondnok, aki a méhmagzat érdekeit képviseli az anyával szemben.
A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatokat, amelyekre jogszabály feljogosítja; a családjogi rendelkezések számos esetben a kiskorú személyes nyilatkozatát teszik szükségessé. Ha a kiskorú házasságot köt (tizenhatodik évének betöltését követően gyámhatósági engedéllyel), a nyilatkozatot személyesen kell megtennie. Személyes jognyilatkozat szükséges ahhoz is a tizennegyedik életévét betöltött gyermek részéről, hogy az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válhasson. Ha a gyermeket örökbe fogadták, a tizennegyedik évét betöltött gyermek maga kérhet a gyámhatóság előtt felvilágosítást arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e vér szerinti szülője, és az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok tekintetében személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül járhat el a korlátozottan cselekvőképes kiskorú.