Lukács Sándor Fiat

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Lázár családok címerével foglalkozik. szárhegyi Lázár [ szerkesztés] Lázár erdélyi származású nemes cs. I. Rákóci Gy. ugyanis Gorbai Lázár Lukácsot és testvéreit nemesi rangra "emelte 1650. Az első Jenő várában szolgáit s később a kapitányságig vitte. Egyik öccse, Illyés és ennek fiai a Károlyiak csapatában voltak tisztek. Ezek egyike, a zászlótarló, Makón halt meg 1715-ben, hol a család többi tagjai is, közlük S á m u e l az őrnagy, Ifitelepedtek s idővel katholi-záltak. Hozzánk Ferenc költözött át Aradmegyéből, mikor is nemességét Csongrádmegyén elismertette 1782., miről az utódok ujabban 1836. vettek ki bizonyítványt. Ezek egyébként jobbára földmivelő emberek voltak. Ilyenek: B á-lint 1861. t., István kettő is 1790. és 1848., Mihály 1848. t., Pál 1829. 1848. Lukács sándor fiable. t., Péter fömlöctartó 1848. 1861. 1., Sámuel 1813— 1840., Sándor 1829. 1848., János kettő 1835. és 1869., József szürszabó m. h. 1834., a földmivelő 1848.

Lukács Máté – Wikipédia

Takarók: kék-arany. Külső hivatkozások: zsarolyáni Márton [ szerkesztés] Szatmár vármegye törzsökös családja, mely már a XIV. században Zsarolyán ura volt. 1582-ben Mánd birtokra kapnak kir. adományt György és Albert testvérek, kiknek utódai a Mándy előnevet vették fel. Péter 1590-ben Zsarolyánra új adományt kap. A Zsarolyánban donatárius Márton utódai Hajduszoboszlóra származtak és a Szoboszlai előnevet használták. Egy téves anyakönyvelés következtében e néven szerepeltek is, de Mihály és János fiai egy nemesi per folyamán a tévedést kimutatták és ettől kezdve ismét a Márton nevet használták. A család Pest és Bihar vármegyében is igazolta nemességét. Lukács Máté – Wikipédia. Zsarolyánon és Mándon kívül még Bere, Majtis, Kisszekeres, Tibatelek és az elpusztított Kincse községekben volt birtokos. Tagjai közűl a hajdumegyei ágból: József, ( † 1858), debreczeni lelkész. - Fiai: Károly (szül. 1815. ) mérnök. - I. Lajos, (szül. 1817. ) debreczeni ügyvéd; 1848-ban ő szervezte és tanította be a honvéd-zenekart. - II.

Lukács Sándor Érkezik Vásárhelyre : Hirok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Körtvélyessy család címerével foglalkozik. kólcs-hosszúmezői és asguthi Körtvélyessy [ szerkesztés] Ősrégi család, mely a Bogát-Radvány nemzetségből származik. Őse Lukács (1247) fia Ozsvát, kinek fia Miklós Körtvélyes és Hosszúmező helységéket bírta. Utóda János Sándor költözött Sáros vármegyéből Móriczföldre s az 1813 nov. 29-én tartott közgyűlésen hirdette ki nemességét. 1828-ban szolgabíróvá, 1830-ban táblabíróvá, majd főszolgabíróvá választották meg. Fia Miklós (szül. 1831, †1895) kir. ítélőtáblai bíró. Fiai: Miklós (szül. 1868) és György (szül. 1870) jogtudor. Címerhatározó/Márton címer – Wikikönyvek. [1] Irodalom: A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Külső hivatkozások: Rövidítések Lásd még: Címerhatározó A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

Címerhatározó/Körtvélyessy Címer – Wikikönyvek

Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Lukács Sándor érkezik Vásárhelyre : hirok. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.

Címerhatározó/Márton Címer – Wikikönyvek

1611. május 1., Szeben Báthori Gábor címer F 7 Armales XX. 14 Vö. Puskások címere A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. [3] Lázár [ szerkesztés] A Lázár családból származott anyai ágon Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629) Lázár 1633 [ szerkesztés] A család eddig ismert első említése 1633. szeptember 19. Ekkor kapott címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól Lázár András, aki Ungvárott volt földbirtokos. Siebmacher Nagy Címerkönyve írja le az adományosok körét: Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand II., d. d. Wien, 19. Sptbr. 1633 für Andreas Lázár als Haupterwerber u. für seine Ehefrau Elisabeth Károly, für seine Tochter Helene, für den Schwiegersohn Michael Békessy mit den Kindern: Stefan, Thomas, Elisabeth u. Sophie, sowie für Andreas Kopcza, – als Nebenerwerber. (Leg. C. Ctt. A. Ung. fasc. Lukács sándor fiat. 164. Act. Nr. 373 ex Anno 1765), valamint a címert: Wappen: In rot auf gekröntem Felsen ein Kranich, in d. erhobenen Rechten ein Schwert mit g. Parirstange haltend.

Keldi Farkas Illés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László, disznópataki Boda György, Antal Miklós, josipláposi Balázs András, Batuza Gergely és János, Román Lukács, Pap János, Hordó István, tordavilmai Géczy János, oláhláposi Pinte György, Isák János, Joszif Demeter, Páska Tivadar, peteritei Frakas Dániel, Bohoczel Konstantin, Lázár Gábor, sósmezői Prekup Farkas, Boér Mihály, bojérfalvai Rogozan Simon (zöld puskások) 1658. augusztus 1. Tasnád II. Rákóczi György nemesség és címer [4] tapolcai Lázár [ szerkesztés] [5] Rövidítések écskai Lázár [ szerkesztés] Őse L. Lukács bérlő, aki a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor, 1783-ban az écskai uradalmat vette meg a kincstártól. Fiai: János, aki 1791 május 10-én nyert címeres nemeslevelet, 1793-ban vette át az uradalom kezelését. Ő építtette az écskai templomot; Mihály és József 1804 november 9-én az écskai előnevet nyerték adományul. János Torontál vármegye alispánja volt, 1808-ban 5000 frtos alapítványt tett a Ludovika-Akadémiára.

1869. t. — Lázi János csizmadia 1743., egy másik az 1773—4. úrbéri forrongás egyik vezére, 1792-ben 2 cs. 1818-ban és 1910-ben 2—3 ref cs., István tálas keltő, egyike m. 1894. 67 é., másika él. [1] Irodalom: Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001. )

July 5, 2024