Enyhe Mellékhatásokkal Jár Az 5-11 Évesek Oltása - Infostart.Hu: Az I Világháború
A miniszter arra kérte a szülőket, oltassák be a gyerekeket. Az 5-12 évesek oltásával kapcsolatban osztott meg információkat Facebook-videóban Kásler Miklós. Az emberierőforrás-miniszter kiemelte: egy olyan korcsoport kaphat védelmet, amelyik eddig saját szervezetére volt utalva. "Fontos, hogy magas átoltottságot érjünk el, hiszen a gyerekek körében is terjed a vírus, a késői hatásokat pedig nem ismerjük" - fogalmazott a politikus. Megerősítette: december 20-át követően lesz elérhető az oltás az 5-12 éves gyerekek számára. Romániában hamarosan kezdődik az 5-12 évesek oltása - újhírek. A gyerekek a Pfizer vakcináját kapják, ebből elegendő áll rendelkezésre, és további vakcinákat is lekötött az állam - tette hozzá. Az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön jelentette be, hogy az 5-11 évesek oltására is alkalmas a Pfizer/Biontech vakcinája, a gyerekek ebből kisebb dózist kapnak. A legfontosabb tudnivalókat a gyerekek oltásáról ebben a cikkben foglaltuk össze:
5 12 Evesek Octasa 3
A járvány negyedik hullámában a legkisebbek sincsenek biztonságban, hiszen hétről hétre több gyermek kapja el a fertőzést, akiknél a betegség ezúttal már tünetekkel jelentkezik. 5 12 evesek octasa tv. A gyerekek oltása kapcsán ugyanakkor mindenképpen bizakodásra ad okot, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) akár már az idén jóváhagyhatja az 5–11 éves korosztály beoltását a Pfizer/BioNTech vakcinákkal. Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint az oltás elfogadását már kérvényezték, a döntés pedig év végére várható - számol be a Magyar Nemzet. Mindenképpen törekedni kell az átoltottság növelésére, mivel a nemzetközi példák is azt mutatják, akkor lehet vége a járványnak, ha minél többen védettséget szereznek - írja a lap. Az átoltottság növelését a napról napra romló járványügyi adatok is indokolttá teszik, hiszen a fertőzöttek, a kórházban lévő betegek, sőt az áldozatok száma is folyamatosan emelkedik.
A szívizomgyulladás kialakulásának kockázata nagyobb férfiaknál, különösen a 16 és 30 év közötti fiatalok körében, valamint jellemzően a második adag beadása után jelentkezik. Ebben a csoportban egymillió adag beadott vakcinára vetítve negyven eset történik. A ritkán észlelt betegség ugyanakkor a fiataloknál legtöbbször enyhe, hamar felismerve könnyen kezelhető, míg a koronavírus-betegség következményeképp kialakuló esetek igen súlyosak. 5 12 evesek octasa 4. A szakértő arra is kitért, milyen hatást tulajdonítanak jelenleg a gyerekek esetében a fertőzésnek: kiemelte, hogy az adatok szerint a delta variáns megjelenése óta az esetek negyede gyermekek köréből kerül ki. Az 5-11 évesek körében 160 haláleset következett be az USA-ban koronavírus miatt, ez Walter szerint magasabb, mint az influenza halálozása a korcsoportban. Említette a sokszervi gyulladás rizikóját is, illetve a hosszú Covid lehetőségét. Úgy fogalmazott: ha a gyerekek megkaphatják a vakcinát, azzal megkapják azt a szabadságot is, hogy gyerekek lehessenek, iskolába járhassanak, közösségben lehessenek.
Az I. világháború alapjaiban változtatta meg az egész világot, de elsősorban Európát és többek között Magyarország jövőjére volt megmásíthatatlan hatással. A magyar diákok számára az események megismerése és okaik megértése napjaink történéseinek értelmezéséhez is elengedhetetlenül szükséges. Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
Az I. Világháború Előzményei
Maga Sipos Gyula írja, hogy minden a bizalomra épült: ha nem bíztak volna egymásban, nem tudtak volna talpon maradni. Ez a bizalom ma már szinte ismeretlen fogalom. " A rendező: Burján Zsigmond (Fotó: Kiss László) forrás: A szerző véleménye: A lövészárokban átélt borzalmak hatalmas mentális és lelki megterhelést okoznak a besorozott katonáknak. A 21. században szinte felfoghatatlan, hogy mit élhettek át őseink a fronton. A Csak még egyszer előre! című film emberi szempontból mutatja be az I. világháború szenvedéssel teli világát. Lebilincselő látni hogyan kommunikáltak, harcoltak és tartották egymásban a reményt dédapáink. Azok az őrülten szoros baráti/bajtársi kapcsolatok, amik ott szövődtek megismételhetetlenek a mai körülmények között. Éppen ezért nagyon fontos kutatni, és foglalkozni a Nagy Háború,, egyszerű katonáinak" sorsával: talán elleshetünk valamennyit szolidaritásból, kitartásból és barátságból a 20. századi lövészárkok mélyéről… Honnan vették az emberfelettihez az emberi erőt őseink?
Az európai szövetséges hatalmak a németeket tekintették a konfliktus fő okozóinak, ezért különösen szigorú kötelezettségeket vetettek ki a legyőzött Németországra. A versailles-i békeszerződés, amelyet 1919. május 7-én adtak át aláírásra a német vezetőknek, arra kényszerítette Németországot, hogy területeket adjon át Belgiumnak (Eupen-Malmédy), Csehszlovákiának (Hultschin kerület) és Lengyelországnak (Poznan, Nyugat-Poroszország és Felső-Szilézia). Az 1871-ben, a porosz-francia háború után Németországhoz csatolt Elzász és Lotaringia ismét francia fennhatóság alá került. A tengerentúli német gyarmatok a Nemzetek Szövetségének felügyelete alá kerültek, a jelentős német lakossággal rendelkező Danzig pedig szabad város lett. A szerződés a Rajna-vidék demilitarizációját és megszállását követelte, valamint különleges státuszt írt elő a francia irányítás alatt álló Saar-vidéknek. A dán-német határon fekvő Észak-Schleswig, illetve a felső-sziléziai területek sorsáról népszavazás alapján döntöttek.