Ii Lajos Halála

A király halála - II. Lajos élete és rejtélyes halála - Magyar történelmi dráma - 2015 - awilime magazin » Filmajánló » A király halála - II. Lajos élete és rejtélyes halála Bejelentkezés Várj... Adatok mentése... TV csatorna sorszáma Itt megadhatod, hogy ez a csatorna a TV-dben hányas sorszám alatt látható: 7 Magyar történelmi dráma (2015) 1529. augusztus 29., Mohács. Egy meleg nyár végi nap, melyen az ország egyházi, és világi főurainak jelentős része hősi halált halt. A fiatal király, menekülés közben egy megáradt patakba fulladt. A király nélkül maradt ország az anarchia, a teljes szétesés felé sodródik. Legalábbis a történelemkönyvekben így áll. Staff View: II. Lajos halála. A tények azt mutatják valójában II. Lajos máig sem tisztázott módon vesztette életét. Mi történt pontosan azon az augusztusi napon? Mi vezetett a csata elvesztéséhez és a király halálához? Érdekek és ellenérdekek, legendák és szóbeszédek zűrzavaros világában próbál a film magyarázatot találni a magyar történelem talán legtragikusabb eseménysorára.

1. Staff View: II. Lajos halála
2. Az utolsó Jagelló a magyar trónon » DJP-blog
3. Szuhanics Albert: II. Lajos halála

Staff View: Ii. Lajos Halála

II. Lajos Ludwig II., der Deutsche Német király Uralkodási ideje 843. augusztus 11. – 876. augusztus 28. Elődje I. Lajos frank császár Utódja Karlmann keleti frank király, III. Lajos keleti frank király, Életrajzi adatok Uralkodóház Karoling-ház Született 804 / 806 nem ismert Elhunyt 876. (72 évesen) Frankfurt am Main Édesapja I. Lajos frank császár Édesanyja Ermengarde Házastársa ld. alul Gyermekei ld. alul A Wikimédia Commons tartalmaz II. Lajos témájú médiaállományokat. II. Az utolsó Jagelló a magyar trónon » DJP-blog. Lajos vagy Német Lajos ( németül: Ludwig II. der Deutsche), ( 804 k. [1] – 876. [1]) keleti frank király, I. (Jámbor) Lajos császárnak és első feleségének, Hesbaye-i Ermengardenak a harmadik fia volt. Apja 817 -es császárrá koronázásától bajor király, a 843 -as verduni szerződés értelmében pedig a Keleti Frank Királyság, azaz a mai Németország királya lett. Életrajza [ szerkesztés] Jámbor Lajos császársága [ szerkesztés] Korai évei valószínűleg nagyapja, Nagy Károly udvarában teltek, akitől különleges figyelmet kapott.

Karlmann 861 -ben kelt fel, majd két évvel később ismét a második fiú, III. Ifjabb Lajos, lázadása után, akit öccsük, Kövér Károly bujtott fel. 864 -ben Német Lajos ráerőszakolta Karlmannra, hogy elégedjen meg az örökségbe kapott Bajorországgal, amit még apja alatt birtokba vehetett. 865 -ben, tovább osztotta a földjeit. Szászországot Ifjabb Lajosnak adta ( Frankfölddel és Türingiával együtt). Svábföldet pedig Kövér Károlynak. Szuhanics Albert: II. Lajos halála. II. Ifjabb Lajos császár halála után [ szerkesztés] II. Lajos császár halálhíre békét hozott apára és fiaira és megadta a lehetőséget Német Lajosnak, hogy fia, Karlmann, fejére tegye a császári koronát. Ám ezt megakadályozta Német Lajos nagy ellenfele Kopasz Károly, aki a császár halálának évében, 875 -ben VIII. János pápa támogatásával előbb Paviában itáliai királlyá, majd december 29 -én Rómában császárrá koronáztatta magát. Német Lajos éppen háborúra készült amikor 876. augusztus 28-án Frankfurtban érte utol a halál. A lorschi apátságban temették el. Három fiút és három lányt hagyott maga után.

Az Utolsó Jagelló A Magyar Trónon &Raquo; Djp-Blog

színes, magyar történelmi dráma, 52 perc 1526. augusztus 29., Mohács. Egy meleg nyár végi nap, melyen az ország egyházi, és világi főurainak jelentős része hősi halált halt. A fiatal király, menekülés közben egy megáradt patakba fulladt. A király nélkül maradt ország az anarchia, a teljes szétesés felé sodródik. Legalábbis a történelemkönyvekben így áll. A tények azt mutatják valójában II. Lajos máig sem tisztázott módon vesztette életét. Mi történt pontosan azon az augusztusi napon? Mi vezetett a csata elvesztéséhez és a király halálához? Érdekek és ellenérdekek, legendák és szóbeszédek zűrzavaros világában próbál a film magyarázatot találni a magyar történelem talán legtragikusabb eseménysorára. Ii. lajos király halála. rendező: Pajer Róbert szereplők: Narrátor/Kálloy Molnár Péter Schnell Ádám Lux Ádám Rubold Ödön Cserna Antal Hunyadkürti István

Apja II. Ulászló, a köznép által csak Dobzse Lászlónak nevezett király volt, aki Mátyás halála után került a magyar trónra. Édesanyja Candale-i Anna francia grófnő volt, aki majdnem három évtizeddel volt fiatalabb, mint férje. Személye azért is volt fontos a királynak, mert IV. Béla magyar király leszármazottja volt. Lajos, második gyermekként született, három évvel nővére, Anna után. Míg azonban Anna életerős csecsemő volt, s édesanyja is egészségesen került ki a szülés viszontagságaiból, a második gyermek esetében ez nem így volt. Már a várandósság sem volt problémamentes, hiszen a királyné annyira gyenge volt fizikailag, hogy gyakran kényszerült ágyban maradni. A kisfiú koraszülött volt, s csak a korabeli orvosok zsenialitásának köszönhetően maradhatott életben. Készítettek a számára egy középkori inkubátort, amelynek segítségével stabilan tudták tartani a hőmérsékletét. Ezt disznók felhasított gyomrából készítették. Nem csak az ő élete volt azonban veszélyben, hiszen a születése után néhány héttel, Hedvighez hasonlóan az ő édesanyja is elhunyt gyermekágyi lázban.

Szuhanics Albert: Ii. Lajos Halála

Lajos tehát Mária férje lesz, míg Annát Ferdinánd vagy Károly herceg veszi feleségül. Ha egy év alatt egyikük sem jegyezné el, akkor maga a császár veszi feleségül. A bánatpénz (ha még sincs házasság) 300. 000 arany volt, s minden hercegnő részére 200. 000 arany jegyajándékot állapítottak meg. Ezt nem egy összegben, hanem évente 25. 000 arany járadék formájában kapták meg egy erre a célra lekötött birtok jövedelméből. Ennek kihirdetése 1515. július 22-én volt, egy fényes Mária Magdolna napi ünnepség keretében Bécsben. 1516. március 13-án elhunyt II. Ulászló, így Lajos megörökölte a magyar trónt. Az alig tízéves kisfiút az országgyűlés nagykorúsította, de fellángolt a vita, hogy ki kormányozzon helyette. Az egyik párt azt szerette volna, ha a lengyel király és az osztrák főherceg lett volna a gyámja, a másik szerint a megoldás egy kormányzóság Szapolyaival az élen. Végül kiegyeztek, s a királyt nagykorúnak tekintették, de az ügyeket egy királyi tanács intézte helyette. Ebben 28 tag volt – hat főpap, hat országnagy és két csoportban 16 köznemes.

Ennek értelmében Lajos kapta a Rajnától keletre fekvő területeket ( Keleti Frank Királyság), a későbbi Németországot, Speyer, Worms és Mainz környékével. Területei magukban foglalták Bajorországot, ahol Regensburgot tette meg központjává, Türingiát, Frankföldet és Szászországot. Ez lett a későbbi Német Királyság alapja. 842 -ben egy az obodritok elleni hadjárat során, betört Morvaországba, Csehországba és egyéb környező területekre, de a vikingek elleni védekezésben nem ért el túl nagy sikereket. 852 -ben Német Lajos elküldte fiát, Ifjabb Lajost Aquitániába, ahol a bárók lázadoztak II. Pipin kormányzási stílusa miatt, de a herceg a következő évben visszatért. Lajos 853 -ban és a következő években számos intézkedést tett hogy megszerezze a nyugati frank trónt, ugyanis a Fuldai évkönyvek szerint ebben az időben a nép fellázadt Kopasz Károly uralma ellen. Unokaöccsei, II. Pipin és Provence-i Károly biztatására Német Lajos végül 858 -ban megtámadta féltestvérét, aki két tűz közé szorulva Burgundiába volt kénytelen menekülni.