A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága
21 A nyelvrokonság bizonyítékai alapszókincs Az alapszókincs közös jellege névmások: te; të; ton; tënj; számok (hatig): testrészek: szem; szém; sem;sjin; szjim; silmä természet jelenségei: tél; täl; tēl; tyl; tol; talve növénynevek: fa; pa; pu; puu (!!!!! ) ásványok: kő; keu; kű; ki; kő; kjëv; kive- elemi cselekvések: men- (=megy); mën; mun; myn; mene-; mij- Az alapszókincshez tartozó szavaink egy-két szótagosak Kb finnugor eredetű szó van a magyarban. 22 A nyelvrokonság bizonyítékai az alapszókincs közös jellege a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok 23 a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok Az uráli nyelvek mindegyike agglutináló (toldalékoló). E/1. személyű birtokost "-m" toldalékkal fejezik ki. (pl. : fejem; cseremisz-attam (atyám); mordvin-kudom (házam) névszói állítmány megléte egyes szám használata számnevek, páros testrészek, ruhadarabok után 24 A nyelvrokonság bizonyítékai az alapszókincs közös jellege a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága a nyelvtani (alaktani, mondattani) sajátosságok hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek 25 hangszerkezeti, hangváltozási törvényszerűségek A nyelvek hangkészlete változik, ezért a változás után a rokon nyelvek megfelelő szavaihoz képest szabályos hangeltérést kell mutatnia az adott szavaknak: k-h – mély mgh.
- A magyar nyelv eredete és rokonsága teljes film
- A magyar nyelv eredete és rokonsága 2
- A magyar nyelv eredete és rokonsága hd
A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága Teljes Film
A nyelvrokonság bizonyítékai: Melyek a nyelvrokonság alapvető bizonyítékai? Az összes uráli nyelvek összevetésével megállapítható szókészleti egyezések száma mintegy 1000-1200-ra tehetők. Ebből a magyarban kb. 100 szó él, a többi, mintegy 1000 ősi szavunk a finnugorságig vagy az ugor együttélésig igazolható. Ez a szókészlet a magyar szókincs magja, alapja. A szókészleti egyezéseket az összehasonlítás módszerével az ún. szabályos hangmegfelelésekkel lehet meggyőzően kimutatni. Vagyis az ősi örökség szavaiban az azonos helyzetben lévő hangok egy-egy nyelvben azonos módon viselkednek, vagy megmaradnak vagy azonos módon változnak meg. A nyelvrokonság bizonyítékai a nyelvtani eszközkészletben is keressük. A birtokosnak a birtokszóhoz kapcsolt toldalékkal való kifejezése (a birtokos személyjelzés) pl. közös sajátossága az uráli nyelveknek. A magyar nyelv külön életének helyzete: Az összehasonlító nyelvészet mellett a régészet a néprajz a növényföldrajz és a történettudomány is sokat tett azért, hogy elődeink életét, vándorlásait, nyelvének alakulását megismerhetjük.
A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága 2
A szerző bemutatja a minden tudományos alapot nélkülöző sumér és egyéb rokonságelméleteket is (például etruszk, japán, kínai rokonság, a magyar mint ősnyelv kérdése). Helyet kap a kötetben rokonaink nyelvének és történelmének leírása, valamint az őshazaelméletek bemutatása is. A magyar nyelv eredete és rokonsága című kötet a nyelvünkkel kapcsolatos tévhiteket szeretné eloszlatni, és a nyelvtörténet tudományos módszereivel igazolja a magyar nyelv finnugor eredetét. Kiadás éve: 2020 Oldalak száma: 590 oldal Kötésmód: kemény kötés ISBN: 9789636938208 EAN: 9789636938208 Oldal frissítés: 2021. máj. 14.
A Magyar Nyelv Eredete És Rokonsága Hd
Tartalom: Kik vagyunk? Honnan jöttünk? Ezek a kérdések sokunkban felmerülnek. Szeretnénk tudni, kik voltak a távoli felmenőink, hol éltek, milyen nyelven beszéltek. Az egyéni sorsok mellett az is sokakat érdekel, hogy honnan származik a magyar nyelv és a magyar nép. Ez a könyv ebben a kérdésben nyújt tájékoztatást a magyar nyelv eredete iránt érdeklődők számára. Nyelvrokonainktól már nagyon régen elváltunk. A magyarok és a finnek ősei legalább négyezer éve kezdték a saját útjukat járni, de legközelebbi nyelvrokonainktól, a voguloktól és az osztjákoktól is mintegy 2500 éve szakadtunk el. A nagy időbeli távolság miatt nincsenek közeli rokon nyelveink, az összetartozást csak nyelvészeti módszerekkel lehet igazolni. Alapszókincsünk, hangrendszerünk, névszó- és igeragjaink egyértelműen bizonyítják nyelvünk finnugor eredetét. Nép és nyelv nem azonos. A nyelvnek csak egy eredete van, de a nép sokféle alkotóelemből tevődik össze. A magyarság a honfoglalás előtti vándorlások során ótörök törzsek szövetségében élt.
Lehetséges, hogy az uráli átjáró környékén vagy attól nyugatabbra is éltek. Ma mennyire állja meg a helyét ez az elmélet? – A 19. századi történeti nyelvészetben létrejön a modern nyelvcsaládelmélet, melynek eredményeképpen megrajzolták a különböző nyelvcsaládokat, úgy, mintha azok egy családfa részei lennének. Akkoriban mindenki úgy vélte, hogy a nyelvek régmúltba való visszavetítésével megismerhető valamiféle ősnyelv, melynek azonosnak kell lennie a feltételezett ősnéppel. Ez a tézis sokáig tartotta magát, de mára egyértelművé vált, hogy alapvető tévedésekre épült. A nyelvészekre nagy hatást gyakorolt Charles Darwin Fajok eredete című munkája. A biológiai származás, a természettudományos elmélet sémáit a nyelvekre is igyekeztek átültetni. A nyelvek fejlődését és leágazását is úgy rajzolták meg, mintha az egy darwini, evolúciós ábrázolás lett volna. A mai nyelvtörténészek közül már senki sem gondolja, hogy ez a megközelítés valós eredményekhez vezetne. Nyelvcsaládok – A világ legnagyobb nyelvcsaládjai (Forrás:) Ez persze nem jelenti azt, hogy az elmúlt évszázad nyelvrokonítási vizsgálatai rosszak lettek volna, csupán annyit, hogy az egész kérdéskört másképpen kell értelmezni.