Budapesti Történeti Múzeum / Vármúzeum

1905-re a budai királyi palota Európa egyik legnagyobb és legfényűzőbb uralkodói rezidenciája lett. A két világháború között Horthy Miklós rezidenciájaként és múzeumként használták a palotát. 1945 januárjában a német csapatok legutolsó védelmi központja lett. Az épület a hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékű sérüléseket szenvedett. 1949-ben döntés született párt és állami központtá alakításáról, majd 1957–1959-ben kulturális intézmények otthonául jelölték ki a komplexumot, de a teljes kulturfórum csak 1985-ben, az Országos Széchényi Könyvtár beköltözésével készült el. A vezetés 16 órakor indul: a BTM Vármúzeum földszintjén, a Mária Terézia festmény elől (Budavári Palota "E" épülete, 1014 Budapest, Szent György tér 2. ) A vezetés időtartama: 90 perc Belépőjegy: egységesen 900, - Ft/fő Létszám: max 20 fő Regisztráció lezárult, a létszám megtelt, további regisztrációkat nem tudunk fogadni. A járványügyi előírásoknak megfelelően maszkviselés kötelező.

Budavári Palota Múzeum Budapest

Az 1956-os forradalom után fogalmazódott meg a magyar kultúrpolitikában egy teljesen önálló magyar képzőművészeti múzeum megalapításának gondolata, s született meg végül 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria. Az 1957-ben megalapított Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és érem-, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezte. Ebben az időben a kollekció mintegy 6000 festményből, 2100 szoborból, 3100 éremből, 11 000 rajzból és 5000 nyomatból állt. A Magyar Nemzeti Galéria 1957. október 5-én nyílt meg a volt Kúria épületében a Kossuth téren. Az állandó kiállítás mellett az 1957. október végén megnyílt első időszaki kiállítás a nagybányai Réti István művészetét mutatta be. A múzeum történetének újabb nagy fordulópontja az intézmény 1975-ös átköltözése volt a Budavári Palota felújított B–C–D épületeibe. Az új helyen 1975 októberében nyílt meg az első kiállítás, amelyen középkori szárnyas oltárokkal találkozhatott a közönség.

Budavári Palota Múzeum Snp

A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszú, így egy kisebb séta közben tudjuk élvezni a kilátást. Csúcsos süvegű kőtornyai a hét magyar honfoglaló vezért szimbolizálják. Neve a középkorra vezethető vissza, amikor a várfalnak ezt a részét a halászok céhe védte. 1987 óta része Budapest világörökségi helyszíneinek, a Budai várnegyed részeként. Tipp: a Halászbástya ősszel és télen egész nap ingyenesen látogatható, tavasszal és nyáron viszont belépőt kell váltanunk egyes napszakokban. Múzeumok, kiállítások a Budai Várban Magyar Nemzeti Galéria A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed. A múzeum a Budavári Palota patinás épületében található. A Budavári Palota története Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyi lakhelyének számított.

Budavári Palota Múzeum V

A Hauszmann-sztori kiállítás (Forrás: Várkapitányság) A Nem engedünk a '48-ból! című izgalmas sétán az érdeklődők bejárhatják az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyszíneit a budai Várban. A Budai Várséták programján március 12. és 15. között díjmentes regisztrációs jegy megváltásával lehet részt venni, amelynek részletei a oldalon olvashatók. Március 15-én egész nap ingyenes programokkal várják a látogatókat a Várkert Bazárban és a Budavári Palotanegyedben. A nemzeti ünnep alkalmából az összes kiállítás díjmentesen lesz megtekinthető. A Petzelt József Hagyományőrző Egyesület jóvoltából a Csikós udvaron megelevenedő Huszártáborban megismerhetik az érdeklődők a 18-19. századi magyar katonai és lovas hagyományokat. Kardcsörtetéstől hangos fegyvernemi bemutatók is lesznek 11. 30-tól és 15 órától. Kopcsik István történész és a Momentán Társulat Élő történelem című interaktív előadásukban az improvizáció eszközeivel elevenítik fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc budai Várhoz köthető eseményeit és történelmi alakjait 10.

Budavári Palota Múzeum Szeged

Az épület 1541-től a török hódoltság alatt, majd 1686-ban, Buda visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése 1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban. A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki. A II. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-as években kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a palota múzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe. Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum A Vármúzeum az egykori királyi palota Gellért-hegy felőli szárnyában, történelmi hangulatot árasztó környezetben található. A látogatók bejárhatják a középkori palota helyreállított termeit, az egykori várkápolnát és gótikus termet, valamint megtekinthetik a múzeum egyedülálló kincseit: a magyar-Anjou címeres selyemkárpitot, a rendkívüli művészi értéket képviselő gótikus szoborleletet, vagy a Mátyás király palotáját díszítő márvány kőfaragványokat.

A múzeum a látogatók számára óvintézkedéseket vezetett be, a látogatókat többek között arra kérik, hogy zárt terekben lehetőség szerint viseljenek arcmaszkot, és tartsák be a 1, 5 méteres távolságot.

July 7, 2024