Ifj Bartók Béla
Apám életének krónikája [antikvár] Ifj. Bartók Béla Szállítás: 3-7 munkanap Antikvár Lapélei halványan maszatosak, a kiadói borító szélei enyhén kopottasak. Ebben a kötetben a vele élő családtag a kalauz a géniusz mindennapjainak során; ami lejegyzésre érdemes az Apával kapcsolatos, a család által ott és akkor fontosnak tartott események közül, az mind... bővebb ismertető
Ifj Bartók Bel Air
Az újabb terv Bartók halálának közelgő 40. évfordulója alkalmából született. Kocziha Miklós New York-i főkonzul 1984. január 26-án a helybeli Juilliard Zeneiskolában a Magyar Népköztársaság ajándékaként átadta Bartók Béla fejszobrát. A ceremónián jelen volt ifj. Bartók Béla is, akinek tiszteletére a főkonzul vacsorát adott. Kocziha felvetette a hamvak hazaszállításának gondolatát, de meglepetésére vendége negatívan viszonyult az ötlethez. Ifj bartók béla bartók. Ifj. Bartók Béla elmondta, hogy tapasztalatai szerint nemzeti nagyjaink sírjai elhanyagoltak a Kerepesi temetőben, és szerinte édesapja hamvainak nyughelyére is ez a sors várna. Véleményét arra alapozta, hogy apja emlékére nem hoztak létre Magyarországon olyan nemzetközi társaságot, mint például Liszt Ferenc vagy Kodály Zoltán esetében. Nem tudjuk pontosan, ezenkívül mi motiválhatta még ifj. Bartók Bélát korábbi álláspontjának megváltoztatásában. Lehetséges - amint erre az iratokban találunk is közvetett utalást -, hogy a zeneszerző nagyobbik fia (másokkal együtt) ekkor úgy vélte: a hamvak hazahozatalával Bartók Bélát "nemzetiesítenék", holott éppen ellenkezőleg, "nemzetköziesíteni" kellene.
Ifj Bartók Béla Bartók
1945. szeptember 26-án a New York-i West Side Hospitalban, 64 éves korában, hosszas betegeskedés után elhunyt Bartók Béla. A világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató a nácizmus térhódítása elől 1940 őszén emigrált az Egyesült Államokba. A magyarországi kaotikus viszonyokról érkezett riasztó hírek hatására a háború befejezését követően sem tért vissza, bár egyik levelében ezt írta: "szeretnék hazamenni, de végleg... ". Ez a vágya csak jóval halála után teljesült, hamvainak 1988. július 7-jei újratemetésével. Magyarország viharos 20. századi történelmét - némi túlzással - az újratemetések korának is nevezhetnénk. Ha az idegen földön, száműzetésben elhunyt neves magyar személyiségek itthoni újratemetését (a teljesség igénye nélkül) számba vesszük, tekintélyt parancsoló névsor áll össze. Időrendben a sort II. Rákóczi Ferenc hamvainak Isztambulból való hazahozatala nyitotta meg 1906-ban. Ifj bartók bel air. (Kossuth Lajos 1894-es temetését azért nem említjük, mivel Torinóban, ahol elhunyt, nem temették el, a hamvait egyenesen Budapestre szállították. )
A kérdés azonban nem került le a napirendről, és hamarosan, már 1986-ban fordulat következett be a Bartók-örökösök álláspontjában. Bartók Péter a leköszönő New York-i magyar főkonzulnak, Kocziha Miklósnak 1986. augusztus 30-án írott válaszlevelében nem zárkózott el édesapja hamvainak hazaszállítása elől. Kifejtette, őt is régóta foglalkoztatja a kérdés. 1962-ben hallott először egy ilyen javaslatot. Ifj bartók beta version. Akkor "több időt kért" a kérdés átgondolására, "mert - mint írta - nem szeretem azt a gondolatot, hogy egy ember sírját kinyissák, a koporsóját elszállítsák. " Az ezt követő húsz év viszont (családi okok miatt) nem volt alkalmas arra, "hogy ilyen kérdésről nyugodtan lehessen gondolkodni". Kifejtette: "előttem nem afelett van nehézség, New York vagy Magyarország a megfelelőbb hely Édesapám sírhelyének; az zavart engem, hogy egy áthelyezéssel a nyugalmát zavarnánk meg. " A cikk teljes terjedelemben ide kattintva olvasható.