Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas

Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című verse 1823-ban keletkezett Csekén. A költő három hónapig dolgozott rajta (február-április). Mivel közvetlenül a Himnusz után írta, a Himnusz párversének nevezik. Nyomtatásban csak 1828-ban jelent meg. Meddő erőfeszítések, kielégítetlen vágyak tették lehangolttá a költőt ez idő tájt. Céljainak elérhetetlensége fásultságot, közönyt eredményezett. Helyzete hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé: elszigetelten kellett élnie vidéki birtokán (a városi élet vonzotta, de anyagilag nem engedhette meg magának, hogy Pestre költözzön). A műveletlen földesúri társaság elkeserítette, nem talált megfelelő szellemi közegre lakóhelyén. Kölcsey ferenc vanitatum vanitas elemzés. A költői-tudós becsvágy és a falusi gazdálkodói életforma ellentéte feloldhatatlan problémája volt neki is, ami letargiába sodorta. 1815-17 környékén súlyos lelki válságot élt át, ráadásul Kazinczytól is elhidegült, levelezésük megszakadt. Pesszimizmusa, ingerlékenysége arra késztette Kölcseyt, hogy korábbi ideáljait is megtagadja. Kiábrándult abból az elképzeléséből, hogy a világot valamilyen elvont rend, igazság és tudatos célszerűség irányítja.

Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas | Diszpolgár

Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas vanitas = (latin) hiábavalóság, tehát Vanitatum vanitas = hiábavalóságok hiábavalósága, úgy szokás mondani: hiúságok hiúsága A bibliai Prédikátorok könyvéből idézet, aminek Salamon király a szerzője, az ő soraira utal a vers. A vanitas-versek a középkorban voltak divatban, Kölcsey a saját közép korában talált rá. Ezt a versét Kölcsey közvetlenül a Himnusz után írta (3 hónapig), amikor egyre nehezebben viselte a világot, kiábrándult és letargikus lett. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (verselemzés) - verselemzes.hu. Feloldhatatlan problémája volt, hogy becsvágyó költőként kénytelen volt pazar birtokán elviselni a földművesek zaját és buta beszédét. Motiválatlansága, életének céltalansága vezette a tollát, amikor megírta a minden ideált leminősítő versét. A költemény szerint az élet értelmetlen, sem Isten sem más irányító nincs és mennyország sincs, mert a halállal minden véget ér. klasszicista stílusú, filozofikus, cinikus, szarkasztikus (=maró gúnnyal telt), kiábrándult hangnemű alkotás. A világot és benne minden élőt, a tudományt és a művészetet a mulandóság szemszögéből nézi, ezért "Mind csak hiábavaló!

Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas (Verselemzés) - Verselemzes.Hu

Mi az élet tűzfolyása? Hulló szikra melege. A szenvedelmek zúgása? Lepkeszárny fergetege. Kezdet és vég egymást éri, És az élet hű vezéri, Hit s remény a szűk pályán, Tarka párák s szivárvány. Holdvilág csak boldogságunk; Füst a balsors, mely elszáll; Gyertyaláng egész világunk; Egy fúvallat a halál. Vársz hírt s halhatatlanságot? Illat az, mely tölt virágot, És a rózsát, ha elhúll, Még egy perccel éli túl. Hát ne gondolj e világgal, Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet. Légy, mint szikla rendületlen, Tompa, nyúgodt, érezetlen, S kedv emel vagy bú temet, Szépnek s rútnak húnyj szemet. Mert mozogjon avagy álljon E parányi föld veled, Lengjen fényben, vagy homályon Hold és nap fejünk felett, Bárminő színben jelentse Jöttét a vándor szerencse, Sem nem rossz az, sem nem jó: Mind csak hiábavaló! Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas | DISZPolgár. ) magyar költő, politikus és nyelvújító. Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter, aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt, édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves fiát Debrecenbe küldte iskolába.

Kölcsey Ferenc: Vanitatum Vanitas (Elemzés) &Ndash; Jegyzetek

A kor általánosan elfogadott értékeit kérdőjelezte meg, ami akkor szentségtörésnek számított. A verset olvasva a kor embere talán átélte a blaszfémia megrázkódtatását, a mi korunk azonban már süket rá (sokkal nagyobb szentségtöréseket tapasztaltunk, tapasztalunk nap mint nap, így a mi ingerküszöbünket nem éri el). Előzmények, hatások, motivikus kapcsolatok: a téma és a beszédmód alapján a vers egyrészt a középkori eredetű vanitas-irodalom hagyományához, másrészt az ókori latin sztoikus irodalom gondolatvilágához kapcsolódik. Ezek konvencionális elemei azonban Kölcseynél egyéni variánsokat kapnak. A versben megjelenő determinizmus Holbach hatása. Kölcsey Ferenc: Vanitatum vanitas (elemzés) – Jegyzetek. Kifejezőeszközök: metaforák, paradoxonok (meghökkentő ellentét, látszólagos képtelenség), felsorolás, fokozás, oximoron (a jelző és a jelzett szó közti jelentésbeli ellentét, pl. " bölcselkedő oktalanság "). Feltűnő az igék hiánya: főleg névszói állítmányt tartalmazó nominális mondatokat találunk. – A nominális jelleg időnkívüliséget sugall, mintha minden korra érvényes tapasztalatot fogalmazna meg.

Az ő bölcsességét veszi álarcként maga elé, s nem a saját nevében beszél. Ennek több oka is lehet: talán úgy érezte, így meggyőzőbb tud lenni, vagy talán így nagyobb biztonságban érezte magát, jobban ki tudott tárulkozni. A Vanitatum vanitas ennyiben tehát szerepvers is. A mű formai jellemzői (verselése, szerkezete, költői eszközei, stílusa) A költemény szimultán verselésű, nyolc versszakból áll, szótagszáma: 8-7-8-7-8-8-7-7. A versszakok nyolcsorosak, egy négysoros keresztrím es, valamint egy négysoros páros rím es egységből állnak (a b a b c c d d). Kis Himfy-strófá nak nevezzük ezt a strófaszerkezetet, mely azért kitűnő választás, mert ez a strófa epigrammai csattanót, szentenciaszerű megfogalmazást sugall (olyan a mű, mintha a 2-8. versszakban 14 négysoros epigrammát olvasnánk: három sor bevezetés, egy sor "csattanó"). A bölcseleti, tanító jelleg et is erősíti. Akárcsak a Himnusz, ez a vers is trochaikus lejtésű, és ütemhangsúlyosan is értelmezhető. Három fő egységből áll: van egy bevezetés, egy tárgyalás (kifejtő rész) és egy befejezés.

Alapvetően nyelvi eszköztelenség jellemző, a metaforizáció viszont rendkívül gazdag (a 2-8. strófa 56 sorában 30 metafora található). Ezek többnyire értékfosztó metaforák, melyek az oximoronokkal együtt lebegtetik a feszültséget, ugyanakkor fegyelmezett nyugalomban is tartják a verset. A metaforák képi síkja rendszerint anyagtalan, szertefoszló (pára, buborék, szivárvány, fuvallat stb. ). A képek átmeneti halmazállapota a bibliai gyökerű vallásos énekek és prédikációk hatását mutatja, melyekben gyakori az ember lét parányiságát és mulandóságát kifejező pára-, füst-, harmat-, szikra-, gőz-és buborékhasonlat. Az állatvilág köréből vett metaforák (hangyafészek, méhdongás, őzfutás, patkánycsoport, kakasviadal stb. ) a sztoikus világi irodalom hatását mutatják, mely előszeretettel használt állat-metaforákat az élet dolgainak lefokozására, értékfosztásra. Retorikai eszközök: a bibliai vagy történelmi személyek és cselekedetek értelmező-bizonyító példaként való felsorolása, az ún. szekvenciaképzés a vallásos retorika egyik legfőbb eszköze.

July 7, 2024