Henrik Ibsen Nóra
Henrik Ibsen Nóra című drámája nem véletlenül sorolható az első olyan drámák közé, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. A műben egy olyan szituáció mutatkozik meg, amely nem volt jellemző a XIX. század világában. Henrik Ibsen (1828-1906) Norvég drámaíró és költő. Egy kiskereskedő gyermekeként gyógyszerészetet tanult. 1851-től a Norvég Nemzeti Színház rendezője. 1864-ben elhagyta az országot, majd állami ösztöndíjjal hosszú időt töltött külföldön (Róma, Drezda, München), végül Drezdában telepedett le. Henrik Ibsen - Nóra | doksi.net. Az új környezet irodalmi munkásságára is hatással volt, itt írja legjelentősebb műveit. A késő romantika stílusában írt műveit ( Peer Gynt) felváltotta a drámai realizmus, tehát szereplői ezentúl a kor hétköznapi emberének a hangján szólalnak meg, környezetük a polgári miliőt idézi. Pályaszakaszai: Romantikus drámák (drámai költemények): Brand (1866), Peer Gynt (1867) – leszámolás a romantika egyéniségkultuszával. Társadalmi drámák: Nóra (1879), Vadkacsa (1884) – legfőbb témájává a városi közösség vált ("Ibsen a polgári nyilvánosság fórumává változtatta a színpadot, ahol meg lehetett vitatni az őket érintő problémákat"), annak visszásságai, a felszín alatt, megbújó valóság, valamint az egyéniség útkeresése, az önmegvalósítás.
Henrik Ibsen - Nóra | Doksi.Net
Ha valaki nem tudja vagy akarja igazolni a védettségét vagy az életkorát, akkor az intézménynek kötelessége megtagadni a beléptetését. Info: Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ, 4600 Kisvárda, Flórián tér 20., tel: +36 45 500 265; +36 20 922 0595; +36 20 464 7454. ;,
Kései drámák: Solness építőmester (1892) – az önmagát túlélt ember tragédiája. Az ibseni dramaturgia Ibsen Csehovval együtt a dráma műfajának megújítója, a modern polgári dráma megteremtője. Műveinek fő jellemzői: Analitikus szerkesztés: a múlt feltárulását mutatja be a mű. Kétszintű párbeszéd: a látszólag közömbös dolgok sorsszerű történésekre utalnak. Szimbolikus kifejezésmód: egy-egy jelkép köré építi drámáit. A szimbólumba sűrítve jelenik meg a dráma alapproblémája. Legnagyobb témája: az önmegvalósítás és az élethazugság. Úgy véli, hogy az embernek szüksége van valamiféle öncsalásra, hogy képes legyen elviselni az életet. Erről mondja Relling doktor A vadkacsában: "Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük. Ez jelenik meg a Nórában is: Az élethazugság jelképe a Babaszoba, ahol Nóra sokáig boldognak hiszi magát, s csak akkor hagyja el amikor kiderül: férje nem egyszerűen gyermeknek tekinti, de a látszat fontosabb mint a szerelem. A Nóra cselekménye Nóra (eredeti címén Babaszoba) című műve 1879-ben keletkezett.