Június 4 Trianon

Romániában nem lesz hivatalos ünnep a trianoni szerződés centenáriuma, de a román ortodox egyház valamennyi templomában megemlékeznek csütörtökön Nagy-Románia hőseiről. A román patriarkátus szerdán kiadott sajtóközleménye szerint a június 4-i liturgiákon mindenütt felidézik azoknak a hősöknek, katonáknak, harcosoknak, román diplomatáknak és mindazoknak az emlékét, akik 1916 és 1918 között hozzájárultak Nagy-Románia nemzeti szintű megvalósításához, és ennek nemzetközi elfogadtatásához, "különösképpen az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés által". Június 4. hivatalos ünnepnappá nyilvánításáról a parlament is törvénytervezetet fogadott el május 13-án, a jogszabályt azonban az államfő még nem hirdette ki, így a centenárium idején nem lesz hatályos. Június 4 trianon pictures. A törvény május 19-én jutott el az elnöki hivatalba, az alkotmány értelmében pedig az államfőnek húsz nap áll rendelkezésére, hogy visszaküldje megfontolásra a parlamentnek, megtámadja az alkotmánybíróságon, vagy kihirdesse a jogszabályt – magyarázta a Maszolnak Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője, a szabályzatfelügyelő bizottság alelnöke.

Június 4 Trianon Pictures

Június 4. - Trianon Június 4-én szerdán, 16. 30-tól Esztergomban a Hősök terén a MÖM és a HVIM közös trianoni megemlékezést hirdetett meg, melyhez csatlakozott a Magyar Gárda is. Zagyva Gyula, a HVIM elnöke és Kovács Géza, a MÖM tiszteletbeli elnöke beszéde után menet indul majd az Esztergomi Országzászlóhoz. Ott az Esztergomi Klubszínpad trianoni emlékműsorának bemutatója után Toroczkai László, a HVIM tiszteletbeli elnöke mond majd beszédet. Nagy-Románia hőseiről emlékeznek meg június 4-én az ortodox templomokban. Közreműködik: A Táti Fehérlófia Lovas Baráti Kör.

Június 4 Trianon Palace

Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is. Nyitókép: Mohai Balázs

Június 4 Trianon In Chicago

Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több, mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az "utódállamok" csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a "megkapott" magyarok elpusztítása, elűzése. Június 4 trianon in chicago. Azóta is - főleg a megszálló országok - előszeretettel sütik ránk az "irredenta" bélyeget (bár sajnos egyre inkább ok nélkül). De vajon belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tennének hasonló helyzetben? Íme, ez történt volna például Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, hasonló "békekötés" esetén: Az alábbiakban a békeszerződéssel kapcsolatos oldalainkat tekinthetik meg.

Június 4 Trianon Letter

A békeküldöttség ‒ kinttartózkodása során ‒ a Csepeli Szikratávírón keresztül tudott kapcsolatot tartani, információkat cserélni Magyarországgal. A csonka ország gazdasága Magyarország Trianonnal elvesztette többek között erdeinek, bányáinak, nehézipari központjainak legtöbbjét, de a könnyűipar jelentős része, mindenekelőtt a textilipar, a cellulóz- és papírgyártás is a határokon kívülre került. A csonka ország életképessége miatt mielőbb szükség volt a gazdasági szerkezet kialakítására, gyárak létrehozására. Június 4 trianon palace. Csepelen 1920-ban megkezdte működését a posztógyár (mivel a békediktátum a hadianyaggyártást minimálisra csökkentette, a gyapjú feldolgozását a WM tüzérségi lőszerosztályának üresen maradt épületeiben kezdték el), 1924-ben pedig a papírgyár. Kikötő és hajó nélkül Számos vasúti csomópont szintén az utódállamoké lett, és Fiumével az ország elvesztette tengeri kikötőjét is. A békeszerződés rendeleteinek következtében százszámra kerültek idegen kézre mozdonyok, vagonok, hajók. Így még fontosabbá és sürgőssé vált a csepeli szabadkikötő megépítése, a munkálatok a '20-as évek elején gőzerővel indultak meg.

Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott. " A közlekedés tíz percre leállt, bezárták az üzleteket és az iskolákat. Az ország a legmélyebb nemzeti gyászba borult. Trianon, 1920. június 4. « Csepel.info. Temetés volt ez, valóban: egy hatalmas, gyönyörű ország, és egy éppen magára eszmélő, büszke nemzet temetése. Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ezen a napon, 16 óra 30 perckor, a versailles-i Nagy-Trianon palotában aláírta a magyarságra kényszerített békeszerződést. (Megjegyzések: A diktátum aláírására az előzetes hírek szerint tíz órakor került volna sor, ezért, amint a fenti híradásból is kiderül, akkorra időzítve tartották az országos gyászmegmozdulásokat. Valójában a délutáni időpont a helyes, de mivel akkoriban még nem álltak rendelkezésre olyan tájékoztató eszközök, mint a rádió és a televízió, a lakosságot már nem lehetett értesíteni a változásról. A két, politikai értelemben jelentéktelen magyar aláíró személye szimbolizálta, hogy Magyarország csak a kényszer hatására írja alá a szerződést, de valójában nem fogadja el azt.

Háray Gyula például – akit "a csehek tántoríthatatlan magyarsága miatt Trencsénből kiutasították" –, Csepelen lett iskolaigazgató, majd a vöröskereszt helyi fiókjának elnöke. Menteni, amit lehet Az elfoglalt, illetve veszélyeztetett területekről hozzáláttak kimenekíteni, amit még lehetett. Muzeális gyűjtemények, könyvtárak, ipari berendezések maradtak így magyar tulajdonban. Például a kolozsvári egyetemet Szegedre költöztették, a selmecbányai akadémia Sopronba került. A körmöcbányai pénzverde gépeinek egy részét a WM gyárba szállították, hogy míg el nem készül egy új állami pénzverde, addig a szükséges váltópénzeket a csepeli vasműben elő tudják állítani. Béketárgyalás 1920. január 5-én elindult Párizsba a magyar békedelegáció, a gróf Apponyi Albert v ezette k üldöttség 1 5-én k apta kézhez a békefeltételek leiratát. Jakab: „Trianonra nem elég emlékezni, de küzdeni is kell ellene!” | Alfahír. Másnap Apponyi megtartotta híres beszédét, és kiemelte, hogy a határok igazságos kijelöléséhez elengedhetetlen a népszavazások megtartása. A javaslat ellen Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság élesen tiltakozott.