Albertfalvi Szent Mihály Templom: Lorettói Litánia Szövege

Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelô csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fôvázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. Alapterülete 600 m2. Belsô mennyezete a csúcsívet követô fából készült lépcsôs gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévô hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az elôbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejezôdött be. A plébánia 1992. január 31-én alapította az Albertfalvi Don Bosco Katolikus Általános Iskolát, amely az Önkormányzat tulajdonát képezô épületben működik. Albertfalvi szent mihály templom dunakeszi. 1995-ben három új tanteremmel bôvült. Tanulóinak létszáma: 458. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.

• Albertfalvi szent mihály templom angyalfoeld
• Albertfalvi szent mihály templom budapest
• Albertfalvi szent mihály templom tatabanya
• RÓZSAFÜZÉR-LITÁNIA-KILENCED

Albertfalvi Szent Mihály Templom Angyalfoeld

Albertfalvi Szent Mihály Templom Budapest

Az új iskola felépítésével (1929) állandó kápolnát alakítottak ki. Bergendy János volt a plébánia első szervező lelkésze, aki ezt a munkát csak elkezdhette, mert 1933-ban Székesfehérvárra helyezték (1945. március 22-én orosz katonák lőtték agyon a székesfehérvári püspökségen). A templom építése és a plébániai élet teljes megszervezése Doroszlai Béla nevéhez fűződik, aki 1955-ig volt Albertfalva plébánosa. 1941. október 5-én történt a Szent Mihály főangyal tiszteletére épített templom felszentelése, melyet Kismarthy Lechner Jenő és fia, ifj. Lechner Jenő tervezett és Felsőszöllősi Szöllőssy Imre vezetésével történt a felépítése. Albertfalvi szent mihály templom budapest. A Szent Mihály tiszteletére emelt templomot Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1941. október 5. -én szentelte fel. Plébániai rangot 1949-ben kapott Albertfalva egyetlen temploma. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988-91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték.

Albertfalvi Szent Mihály Templom Tatabanya

A Szent Mihály tiszteletére emelt templomot Shvoy Lajos székesfehérvári püspök 1941. október 5. -én szentelte fel. Plébániai rangot 1949-ben kapott Albertfalva egyetlen temploma. 1969-ben készült el Bardon Alfréd tervei szerint a szentély átépítése. 1988-91 között a templom teljes felújítására került sor. Az akkori liturgia és a modern építészeti igényeknek megfelelő csúcsíves alakú vasbeton keretek alkotják a templom fővázát, falai téglából készültek és hullámpalával fedték. A templom alapterülete 600 m2. Belső mennyezete a csúcsívet követő fából készült lépcsős gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévő hatalmas színes üvegablak az 1938. Albertfalvi szent mihály templom baber utca. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az előbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejeződött be.

A templom alapterülete 600 m2. Belső mennyezete a csúcsívet követő fából készült lépcsős gerendák. Szent Mihály fából készült szobrát Búza Barna készítette. A szentély jobb oldalán lévő hatalmas színes üvegablak az 1938. évi Eucharisztikus Világkongresszus emlékére készült, a többi üvegablak a nyolc boldogság ábrázolása. Az oltár kör alakú, fehér márványból készült. Albertfalvi Szent Mihály templom | egykor.hu. A Mária oltár fölött nyert elhelyezést az előbb említett kongresszus Magyarok Nagyasszonya képe. A három manuálos, 17 regiszteres orgona építése 1985-ben fejeződött be. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

A pápa ezután kiemelte a loretói szentély három nagy üzenetét. Az első a kegyelem üzenete, Isten ingyenes ajándékáé. Errôl az ajándékról szüntelenül elmélkednünk kell, törekednünk arra, hogy újból rátaláljunk, ha már elveszítettük volna, főként a bűnbánat szentségében, a gyónásban. A második üzenet a hité, amely nemcsak ésszerű belátása a kinyilatkoztatott igazságnak, hanem engedelmesség is, Isten elfogadása életünkben, nagylelkű és tökéletes "igen" terveire, amint Máriáé volt az Angyali Üdvözlet pillanatában. És végül a harmadik üzenet az üdvösség üzenete, amelyet Isten szegénységben és elfelejtettségben emberré lett Fia hozott el valamennyiünknek. A loretói litánia a mai formájában a XVI. Században tűnik fel először, de már a XII. RÓZSAFÜZÉR-LITÁNIA-KILENCED. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert loretói litánia a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol – adataink szerint – 1575-től, mások szerint már 1400-tól minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve.

Rózsafüzér-Litánia-Kilenced

A loretói litánia egy Szűz Máriát köszöntő és ő hozzá könyörgő ima, mely az olaszországi Loreto városáról kapta a nevét. A Szűzanyához könyörgő imák típusa a kyrieleison, amelyet állva mondtak, vagy énekeltek, már az 5. században megjelentek, a hívek különböző szándékából. Eredeti változatát Bizáncból származtatják. Leginkább májusban hangzik fel a katolikus templomokban. Előzmény [ szerkesztés] 1294. december 10-én csodálatos módon Szűz Mária názáreti háza az itáliai Loretóba repült, a hagyomány szerint angyalok vitték oda. Köré templomot építettek. Valóban látható, egyes kutatók szerint nabateus falazási technikával épült négy fal a loretói templomban. A litánia története [ szerkesztés] Legelső változatát Párizsból ismerjük, 1200 körül. 1558-ban a németországi Dilingenben nyomtatták ki először. Feljegyzések szerint először 1575-től énekelték minden szombaton a loretói bazilikában – mások szerint korábban, már 1400 körül. 1691-ben VIII. Orbán pápa betiltotta a Mária-imákat és egységesen a loretói litánát rendelte hivatalosan azok helyébe.

Uram, irgalmazz! Uram irgalmazz! Krisztus, Kegyelmezz! Krisztus kegyelmezz! Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass meg minket! Mennyei Atyaisten – Irgalmazz nekünk! Megváltó Fiúisten – Irgalmazz nekünk! Szentlélek Úristen – Irgalmazz nekünk! Szentháromság egy Isten – Irgalmazz nekünk! Szentséges Szűz Mária – Könyörögj érettünk! Istennek szent anyja – Könyörögj érettünk! Szüzeknek szent Szüze – Könyörögj érettünk! Krisztusnak szent anyja – Könyörögj érettünk! Az Egyház anyja – Könyörögj érettünk! Isteni kegyelem anyja – Könyörögj érettünk! Tisztaságos anya – Könyörögj érettünk! Szeplőtelen Szűzanya – Könyörögj érettünk! Sérelem nélkül való anya – Könyörögj érettünk! Szűz virág szent anya – Könyörögj érettünk! Szeretetre méltó anya – Könyörögj érettünk! Csodálatos anya – Könyörögj érettünk! Jótanács anyja – Könyörögj érettünk! Teremtőnk anyja – Könyörögj érettünk! Üdvözítőnk anyja – Könyörögj érettünk! Nagy okosságú Szűz – Könyörögj érettünk! Tisztelendő Szűz – Könyörögj érettünk!