Az Időskor Jellemzői - Az Elektronburok Szerkezete - Távoktatás Rz

A fertőzésekkel szembeni ellenállás már kisebb A fertőzéses betegségek egy idős beteg számára sokkal nagyobb problémát jelentenek, mint a fiatalabbaknál. Banális nátha is okozhat végzetes kimenetelű tüdőgyulladást az immunrendszer védekező képességének csökkenése miatt. Ugyanígy bármely fertőzés hamar válhat komolyabb és kiterjedtebb betegség forrásává: fiatalabb korban egy-két nap alatt gyógyuló hólyaghurut vesemedence-gyulladásba torkollhat. Gyakoribbá válnak a tüdőbetegségek, amelyek elsősorban a környezeti ártalmakhoz köthetők. Az ízületek sem a régiek Az öregkor egyik nagy veszélye az elesés, amely legtöbbször a mozgásszervek instabilitásának következménye, de nem kizárólagosan (gyakran például szédülés miatt következik be). Az esés komoly következményekkel járhat. Az időskor jellemzői az irodalomban. Az évtizedes megterhelés a mozgásszervek kopásához, az izmok nyújthatóságának és teherbírásának csökkenéséhez vezet, a csontritkulás pedig kisebb ütések esetén is töréssel jár. A mozgás nehezítettsége az időseket súlyosan gátolhatja mindennapi tevékenységük végzése közben.

Az időskor jellemzői angliában
Az elektron burok szerkezete na
Az elektron burok szerkezete 3
Az elektron burok szerkezete e
Az elektron burok szerkezete video

Az Időskor Jellemzői Angliában

évi életmód-időmérleg felvétel 112 Halandóság 131 Általános halandóság 131 A halálozás főbb halálokok szerint 140 Fertőző és élősdiek okozta betegségek miatti halálozás (A00-B99) 142 Daganatos halálozás 144 A keringési rendszer betegségei okozta halálozás (I00-I99) 160 A légzőrendszer betegségei okozta halálozás (J00-J99) 168 Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás (K00-K93) 171 A mortalitás és morbiditás külső okai miatti halálozás (V01-Y98) 175 Táblajegyzék 185 Ábrajegyzék 199 Irodalomjegyzék 215 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

Az, hogy szükségese a fehérjemennyiséget emelni, minden esetben az illető egészségi állapotától, fennálló betegségeitől, tápláltsági állapotától függ. A fehérjéket felépítő aminosavak közül kissé emelkedik a metionin- és a lizin szükséglet. E két aminosavat legnagyobb mennyiségben a halak, a húsok és a sajtok tartalmazzák. A fehérjeszükséglet fedezésére leginkább a húsok, halak, tojás, tejtermékek, hüvelyesek alkalmasak. Az időskor jellemzői angliában. A tej és a tejtermékek rendszeres fogyasztása ezen kívül a kismértékben megnövekedett kalcium igény fedezésében is fontos szerepet játszik. Zsírok Mivel az idősek közül sokan küszködnek magas koleszterinszinttel, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel, érdemes ételkészítéshez az állati zsírok helyett inkább növényi olajokat (napraforgó, repce, olíva) használni, valamint hetente tengeri halat fogyasztani, amelyek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos szerepet játszó omega3 zsírsavakat tartalmaznak. Túlsúly esetén érdemes a táplálékkal bevitt zsír mennyiségét kicsit csökkenteni, elsősorban az ételkészítéshez felhasznált zsiradékok, valamint a magas zsírtartalmú élelmiszerek ritkább, illetve kisebb mennyiségű fogyasztásával.

Slides: 11 Download presentation Az elektronburok szerkezete Elektronhéjak kiépülése 4. N (32 e) 3. M (18 e) 2. L (8 e) 1. K(2 e) Tartózkodási valószínűség ATOMPÁLYA 90% Pályaenergia Kálium Pályaenergia – akkor szab. fel, ha az elektron a magtól igen nagy távolságból az adott atompályára lép. (KJ/mol) Elektronhéj – közel azonos méretű atompályákon mozgó elektronok Alapállapot – atom legstabilabb állapota Gerjesztett állapot – nem stabil, elektronok távolabb ugranak E befektetés miatt Elektronok tulajdonságait kvantumszámokkal írjuk le. Az atom bármely elektronja négy kvantumszámmal jellemezhető • A főkvantumszám (n) értéke 1, 2, 3 (K, L, M, N)stb. pozitív egész szám, megadja, hogy az elektron hányadik héjon van. Héj mérete. • A mellékkvantumszám (ℓ), értéke 0, 1, …, n− 1 lehetséges, tehát az adott héjon (adott n esetén) n-féle különböző mellékkvantumszám lehetséges. A mellékkvantumszám megadja, hogy az elektronhéjon belül melyik alhéjon (s, p, d, f, …) található. • A mágneses kvantumszám (m) értéke egész szám lehet −ℓ-től +ℓ-ig terjedőleg (a 0 -t is beleértve), így (2·ℓ + 1) különböző értéket vehet fel.

Az Elektron Burok Szerkezete Na

1., Mit értünk az atom alapállapotán? Alapállapotban az atom elektromosan semleges (az elektronok száma egyenlő a mag töltésével) Ekkor kötődik az elektron a legerősebben az atommaghoz. a, Milyen elvek szerint írhatjuk le az alapállapotú atomok elektronszerkezetét? Az elektronburok réteges szerkezetű. Az egyes elektronhéjakon meghatározott legnagyobb számú elektron tartózkodhat: az első elektronhéjat maximum 2, a másodikat 8, a harmadikat 18, a harmadik elektronhéjat legfeljebb 32 elektron alkothatja. A Pauli-elv azt mondja ki, hogy egy atompályán két elektron lehet. A Hund-szabály azt mondja ki, hogy az elektronok úgy helyezkednek el, hogy közülük minél több legyen a párosítatlan. b, Mit nevezünk atompályának, héjnak és alhéjnak? Atom esetében atompályáról, elektronhéjról és alhéjról beszélhetünk. Héjak: K, L, M, N, O, P, Q Alhéjak: s: gömb alakú alakzatok; max. 2 elektron lehet rajta p: tengelyszimmetrikus alakzatok; max. 6 db elektron d: bonyolult felépítésű alakzatok; max. 10 db elektron f: bonyolult felépítésű alakzatok; max.

Az Elektron Burok Szerkezete 3

Mértékegysége: kJ/mol. Na(g) → Na(g)+ + e− az elektronszerkezettıl függı, periodikusan változó érték nagysága az atommérettel ellentétesen változik a további elektronok eltávolítása egyre nagyobb energia befektetést igényel 8 Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltéső anion keletkezik.

Az Elektron Burok Szerkezete E

A túlságosan nagy számokkal való nehézkes számolást megkönnyíti egy új mennyiség, az anyagmennyiség bevezetése. Az anyagmennyiség mértékegysége a mol. 1 mol az az anyagmennyiség, amelyben 6. 1023 db részecske van. (elektron, ion, molekula stb. ) A moláris tömeg az anyag tömegének (m) és anyagmennyiségének (n) hányadosa: Egy atom moláris tömege egyenlő a relatív atomtömegével, egy molekula moláris tömege egyenlő a molekulát alkotó elemek relatív atomtömegeinek összegével. : M(Fe) = 55, 5 g/mol M(O 2) = 32, 0 g/mol (Kerekített értékek. ) M(H 2 SO 4) = 2· 1+ 32 + 4· 16 = 98 g/mol M(C 6 H 12 O 6) = 6· 12+12· 1+ 6· 16 = 180 g/mol 7 Az atomburok felépítése A pozitív töltésű atommagot a protonok számával azonos számú, negatív töltésű elektron veszi körül az atomburokban. Az atomban adott helyen az elektronnak csupán a megtalálási valószínűségét adhatjuk meg. Ennek értelmében az elektron atomi pályájának, vagyis atompályának azt a teret tekintjük az atommag körüli térben, amelyen belül 90%-os valószínűséggel található meg az elektron.

Az Elektron Burok Szerkezete Video

Minden atompályán legfeljebb két elektron tartózkodhat. Az atompályák energiaszintje határozza meg az elektronhéjak feltöltődési sorrendjét. Az atompályák jelölése a mágneses kvantumszámmal történik. A csomósík az a sík, amely szeli az atommagot, és amelyen az elektron megtalálási valószínűsége 0%. Egy atompályának több csomósíkja is lehet. Az atom felépítése (gyakorlat) [ szerkesztés] Három elv alapján épül fel egy atom: A Pauli-elv kimondja, hogy egy atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. A Hund-szabály szerint az alhéjakon úgy helyezkednek el az elektronok, hogy közülük minél több párosítatlan legyen. Ez a szabályszerűség az elektronok azonos töltéséből adódik. Mivel az azonos töltésű részecskék taszítják egymást, az elektronok megpróbálják minimalizálni ezt a taszító hatást, és minél távolabb elhelyezkedni egymástól. Ez pedig úgy érhető el a legkönnyebben, ha üres atompályát töltenek be, amin nem kell osztozniuk másik elektronnal. Az aufbau-elv kimondja, hogy az elektronok a lehető legalacsonyabb energiájú szabad helyet foglalják el az atomban.

Ezt a viszonyszámot különféle energiaváltozásokból először Linus Pauling (1901 -1996) amerikai vegyész határozta meg. Az elektronegativitás: A kémiai kötésben elektronvonzó képességét kifejező szám. 1, 0 részt vevő atomok 4, 0 Az elektronegativitás változása 20 Elektronegativitás - rendszám 21 Az elektronegativitás A legnagyobb elektronegativitású elem a fluor (EN = 4). Az elektronegativitás a főcsoportokban gyakorlatilag az atomsugárral ellentétesen változik: egy periódusban a rendszám növekedésével nő, egy-egy csoportban pedig lefelé csökken. A mellékcsoportokban - mivel ott a legkülső héj gyakorlatilag változatlan - nem ilyen egyértelmű a változás, sőt a legnagyobb elektronegativitású nemes fémek (pl. az arany és a higany) a nagyobb sorszámú periódusokban találhatók. Az elektronegativitás első megállapításának idején még nem ismerték a nemesgázok vegyületeit, így a nemesgázoknak nem értelmezték az elektronegativitását. 22

A periódusban a növekvı effektív magtöltés csökkenti az atomok méretét Az effektív magtöltés = a magtöltés-számból kivonjuk a belsı elektronok befolyásoló hatását kifejezı árnyékolási számot Zeff = Z - S 1.