Kós Károly Művei, Paár Julcsi És A Fitos Dezső Társulat: Kerekutca - Mesejáték | Hagyományok Háza, Budapest, Bu | April 10, 2022
Kós Károly Csomafáy Ferenc fotója Született 1919. augusztus 31. Sztána Elhunyt 1996. február 29. (76 évesen) Kolozsvár Állampolgársága román [1] Nemzetisége magyar Szülei Kós Károly Foglalkozása néprajzkutató, muzeológus, egyetemi oktató Sírhely Házsongárdi temető Ifjabb Kós Károly ( Sztána, 1919. ÉVSZÁMNOVELLÁK - 1919, 1940, 1944. – Kolozsvár, 1996. ) romániai magyar néprajzkutató, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 20. század második felének meghatározó jelentőségű, sokoldalú erdélyi magyar néprajzkutatója volt, munkássága kiterjedt az anyagi kultúra és a társadalomnéprajz szinte valamennyi területére. Idősebb Kós Károly (1883–1977) építész, grafikus, író fia, Kós András (1914–2010) grafikus, szobrászművész és Koós Zsófia (1916–1990) színésznő öccse. Életútja [ szerkesztés] 1931-ben a kolozsvári református kollégiumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, 1935-től 1939-ig pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium diákja volt. 1939-ben a kolozsvári Református Teológiai Akadémiára iratkozott be, de 1940-től már a kolozsvári, illetve a budapesti tudományegyetem néprajz szakos hallgatója volt.
- Kós Károly Alapítvány művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu
- Névadónk
- Kós Károly - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események
- ÉVSZÁMNOVELLÁK - 1919, 1940, 1944
- Nemzeti Táncszínház
Kós Károly Alapítvány Művei, Könyvek, Használt Könyvek - Antikvarium.Hu
Székely Nemzeti Múzeum (1911) A Sepsiszentgyörgyön álló Székely Nemzeti Múzeum hasonlóképp tökéletesen egyesíti mindazt, ami miatt Kóst nagyra tartjuk. A felületes szemlélőnek talán csak a népies formák, a hagyományőrzés tűnhet fel, pedig az épület a nemzetközi trendeket épp úgy követte. Kós károly művelődési ház és könyvtár. Sokban emlékeztet például az akkoriban épült Finn Nemzeti Múzeumra (Kós nagy csodálója volt Eliel Saarinen munkásságának, tanulmányt is írt róla később), de szó sincs szolgai másolásról. Úgy töltötte meg székely formával, úgy gyúrta bele a helyi építészet hagyományait, hogy egy cseppet sem lett az egész díszletszerű, vagy épp operettes. A múzeumon főként helyi mesterek dolgoztak, de jelentős munkái közt mégis egyedül itt bukkan fel Zsolnay-cserép, ami kifejezetten extravagánsan hat a puritán népi építészettel párba állítva - anélkül hogy megtörne az épület harmóniája. Wekerletelep központja (1912) A ma szintén Kós Károly nevét viselő tér sokban hasonlít az Álltkerthez. Ez is Zrumeczky Dezsővel közös munkája, s bár itt sem minden épület az ő terveik alapján készült, de alapvetően határozták meg annak kinézetét (annyira, hogy sokan azt hiszik, egész Wekerlét Kós tervezte).
Névadónk
KÓS KÁROLY SÁTOR - Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor Skip to content Kós Károly 1883. december 16-án született Temesváron. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1901-ben, majd Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek megtervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református ("kakasos") templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum "tornyos palotája. " Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonult vissza (1914). 1918-ban kinevezték tanárnak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, de nem fogadta el a kinevezést. Lemondó levelében, többek közt, ezt írta: "… hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám". Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyarság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyóiratot adott ki. Kós Károly Alapítvány művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. Sorra jelentek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei.
Kós Károly - Művei, Könyvek, Biográfia, Vélemények, Események
Nagy tervét, a romániai magyarság néprajzának összefoglaló szintézisét nem váltotta valóra. Mindemellett foglalkozott néprajzi kartográfiával is, 1970-től részt vett a Románia néprajzi atlasza gyűjtési és szerkesztési munkálataiban. Élete vége felé egyre inkább vonzották a magyar néprajzkutatás tudománytörténeti kérdései. Muzeológusként az eltérő feladat- és gyűjtőkörű központi és tájmúzeumok, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumok szervezésének, kutatóhellyé fejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. Noha az 1950-es–1960-as években keveset publikálhatott, pályája során önálló vagy társszerzős kötetei mellett mintegy háromszáz szaktanulmányt jelentetett meg, főként romániai és magyarországi tanulmánykötetekben, szakfolyóiratokban. Kós károly művelődési ház. 1976-tól a Népismereti Dolgozatok című kiadványsorozat alapító szerkesztője volt. Társasági tagságai és elismerései [ szerkesztés] Tudományos eredményei elismeréseként 1973-tól a Román Akadémia rendes, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt, emellett 1976-ban a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választották.
Évszámnovellák - 1919, 1940, 1944
Károly) a budai vár díszítésére kapott megbízást. 1917-18-ban állami ösztöndíjasként Sztanbulban tanulmányúton volt. 1918-ban az Iparművészeti Főiskola tanárának nevezték ki, de nem foglalta el katedráját, erről így vall: ".. a döntés nehéz volt,... hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám mint Budapesten.... és itthon maradtam". 1919 után alkalmi munkákból élt, műszaki rajzoló, nyomda-grafikus, illusztrátor, újságíró, plakátrajzoló, valamint tervezett: ex-libriseket, bútorokat, emléktáblákat, síremlékeket. 1921-ben egyik alapítója az Erdélyi -, későbbi nevén Magyar Néppártnak. 1922-ben a Vasárnap c. Kós Károly - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. képes politikai újságot szerkesztette. 1924-ben több barátjával együtt létrehozta az Erdélyi Szépmíves Céhet, egy független könyvkiadót, amelyet igazgatott. 1931-től szerkesztője az Erdélyi Helikonnak, valamint igazgatta a Barabás Miklós Céhet - a romániai magyar képzőművészek szabad érdekvédelmi szervezetét (1944-ig). Részben a magyar kisebbségpolitika, részben demokrata szellemisége miatt, részben az erdélyi nép elszegényedése miatt nem kapott komoly építészeti megbízásokat, csak kisebb, szerényebb munkákat.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges. Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva. Új vásárló vagyok! új vásárlóval indíthatsz rendelést............ x
Főbb művei [ szerkesztés] Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 1947, 16 p. = Erdélyi Tudományos Füzetek. A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kolozsvár, k. n., 1947, 28 p. = Erdélyi Néprajzi Tanulmányok. Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest, Ifjúsági, 1968, 172 p. Népélet és néphagyomány. Bukarest, Kriterion, 1972, 273 p. Kászoni székely népművészet. Bukarest, Kriterion, 1972, 270 p. ( Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) A vargyasi festett bútor. Kolozsvár, Dacia, 1972, 62 p. Szilágysági magyar népművészet. Bukarest, Kriterion, 1974, 229 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest, Kriterion, 1976, 385 p. Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest, Kriterion, 1978, 316 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Eszköz, munka, néphagyomány: Dolgozatok a munka néprajza köréből. Bukarest, Kriterion, 1979, 524 p. Moldvai csángó népművészet. Bukarest, Kriterion, 1981, 469 p. (Szentimrei Judittal és Nagy Jenővel) Erdély népi építészete.
Nemzeti Táncszínház
Kerekutca Paár Julcsi és a Fitos Dezső Társulat Papp Tímea 2022. február 5. Paár Julcsi énekes-zeneterapeuta 2019-ben megjelent Kerekerdő című lemeze a színpadon még csak mesekoncertként elevenedett meg, a 2021-ben kiadott Kerekutcából viszont már mesejáték készült. Nem véletlen a műfajváltás, hiszen az albumokon szereplő dalok eleve történetté épülnek. A Kerekerdő főhőse, Jancsi egy mesebeli tájat jár be, ahol különféle varázslatos lényekkel és egészen furcsa emberekkel találkozik. Bár a Kerekutcában feltűnik Biri néne, a javasasszony, az öreg pásztor, de még a báró fia is, az ittlakók közül sokkal fontosabbak a leányok és a legények, Varga Julcsa és barátnéi, továbbá Basa Pista és cimborái, akik ismerkednek, incselkednek, egymásba szeretnek, és noha beavatkozik a Duna és Rába ölelte idillbe egy háború, szerencsésen alakul sorsuk, s közös életük boldogan veheti kezdetét. Paár Julcsi Jóllehet az alapanyag, a népdalok és a belőlük szövött mese legalább hetven-száz évvel korábbra visz vissza az időben, Makhult Gabi lemezborító-illusztrációival szemben a látványt tervező Mátravölgyi Ákos nem az archaizálásban találta meg a játékosságot, hanem kortárs viszonyulási pontot keresett.
Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Még nincs szavazat! Légy te az első! Szólj hozzá! E-mail: Web: Színház ( 13) 2019 A falu 2018 Fókuszban a koreográfusok - Fitos Dezső 2017 Pisztráng Irgalom Hagyományok Háza - Budapest Jegy április 30. (szombat) 19:00 2016 Falusi Színek Révészem, révészem Bemutató 2016. április 24. 2015 A Láda Titka Bemutató 2015. február 8. 2013 A Magyar Falu Bemutató 2013. szeptember 14. 2012 Tántorgók Bemutató 2012. június 15. 2011 A suszter álma Bemutató 2011. március 16. Taven baxtale! - Legyetek szerencsések! Paár Julcsi és Fitos Dezső Társulat: Kerekutca április 10. (vasárnap) 11:00 május 15. (vasárnap) 11:00 A Láda titka avagy Sehol és Valahol Hozzászólások Kép csatolása Spoiler Offtopik