Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Móricz Zsigmond - Index - Kultúr - Radnóti Miklós És Gyarmati Fanni Szerelmei
Móricz Zsigmond élete röviden by Tünde Lukács
- Móricz Zsigmond – Árvácska: regényes és filmes megjelenítése - Magyar tételek
- Radnóti miklós gyarmati fanning
- Radnóti miklós gyarmati fanniie
Móricz Zsigmond – Árvácska: Regényes És Filmes Megjelenítése - Magyar Tételek
Az utolsó nagy Móricz-regény, amelyben a dzsentri a főhős és központi helyet kap a vívódó ember: a Rokonok (1932). Egy város élete kapcsán forradalmi bátorsággal ábrázolja az ellenforradalom uralkodó osztályainak legtipikusabb alakjait, a polgármestertől a miniszterelnökig. Jó szava nincs már róluk, valamennyien egy nagy korrupció részesei, "rokonok". A főhős Kopjáss István átlagon felüli, alulról a tehetségével feltörő dzsentri. Mint egyszerű kultúrtanácsosban még nagy tervek és álmok élnek, de amint Zsarátnok város főügyésze lesz, lassanként megtagadja ifjúkori elveit, elnyeli őt is a panamák világa, s csak saját karrerjével törődik. Mire rádöbben a kíméletlen igazságra, bírálatra már nincs erkölcsi alapja, öngyilkos lesz, de a regényből nem derül ki, hogy meghal-e. Kopjáss bukása nem tragikus. Az ő sorsa nem azt hirdeti, amit Matolcsyé, hogy "elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott", nem azt mondja, amit Szakhmáry, hogy "kár volt mindenért". A Rokonok azt hirdeti, hogy aki sorozatosan megalkuszik, annak értékes vonásai elkopnak, s a "született gazok közé" kerül.
A legutolsó versek már csak az Abda melletti tömegsír 1946-os exhumálásakor kerülnek elő. Gyarmati Fanni ekkor fejezi be a naplóját, és itt ér véget a családi fotóalbum is. Radnóti Miklós abdai tömegsírjánál készült kép. Gyarmati Fanni 1946. augusztus 12-én felkereste Abdánál a Rábca árterét, ahol a tömegsírt feltárták, de fényképet nem készített. Egy kórót tépett a gödörről, melyet megszárítva egész életében őrzött. Fotó: Jaffa Kiadó
Radnóti Miklós Gyarmati Fanning
- jegyezte fel napjójában Gy. F., aki nyilván megszenvedte férjének ezt a "fellobbanását". Naplójában Radnóti nem írt részletesen erről az "ügy-"ről. Ferencz Győző joggal hangsúlyozza: "A Beck Judit-szerelem tehát nem rombolja le a Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről és házasságáról kialakult képet. " (A válás gondolata föl sem merült. ) Nála is olvashatunk a reichenbergi Tini-szerelemről: ".. váltólázszerűen írta a Fanni-és Tini-verseket... " No, s mit gondol a Tisztelt Olvasó, kinek mutatta meg a karácsonyi szünidőben Budapesten tartózkodó ifjú poéta az 1927 végén, '28 első félévében írott szerelmes verseket - az akkor még csak legjobb barátjának, bizalmasának számító (akit életében a legjobban szeretett) Fanninak. Visszatérve Reichenbergből 1928 nyarátótól aztán elválaszthatatlanokká lettek. Már 1944-ben írta, munkaszolgálatban, a szerbiai Heidenau táborban feleségéhez a Hetedik ecloga és a Levél a hitveshez című verseit. Távol hazájától, idegen, sőt ellenséges környezetben keresett fix pontot.
Radnóti Miklós Gyarmati Fanniie
Nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője volt. Múzsa, szerelem, hűséges hitves. G yarmati Fanni utoljára négy évvel ezelőtt szerepelt a nyilvánosság előtt: 2009 decemberében tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti Miklós hagyatékának gondozásáért, közrebocsátásáért. Akkor hajlott korára tekintettel a lakásában vehette át a kitüntetést, abban a házban, ahová a férjével házasságuk után beköltöztek a Pozsonyi úton, és a lakáson még mindig kint van Radnóti névtáblája. Fanni 14 éves volt, amikor megismerte a 17 éves Miklóst. Négy évvel a második világháború előtt házasodtak össze. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: "és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt". A költő 1940-ben kezdte meg első munkaszolgálatát, a feleségéhez a harmadik munkaszolgálatból írott levelei a neten is olvashatók.
Az olyan remekművek, mint a Két karodban című vers, a Harmadik ecloga és a Zápor című költemények is bizonyítottan már Judit-versek. Kapcsolatukról levelezésük mond el a legtöbbet. Judittal való kapcsolatának vége szakadt, amikor másodszor is behívták a költőt munkaszolgálatra. Fanni nehezen viselte a megcsalást, azonban neki is többször megakadt a szeme más férfiakon, de Radnóti iránti hűsége mindezek ellenére kitartott. Naplójában így ír az esetről: "Hát szeressék egymást, ha kikerülhetetlen, de ezeket a félig vagy soha semmihez sem vitt szánalmas kis izgalmakat nem bírom végigtanúskodni. Ha szeretni akarják egymást, hát szeressék szabadon és elhatározva teljesen. Nem bánom, nem fogok gátat vetni, ha Mik el akar szakadni tőlem, hiszen már többször mondtam. Megszűnne az életem, csak eleven halott lennék én is, mint Papa volt szegény, évek óta már. De hát ez méltó Mikhez, és mindennél, mindennél fontosabb, ami őérte való. Harcolni ilyen síkon, sajnos, nem tudok. " A világháborúval elkezdőd ö tt Mik és Fifi legnehezebb öt éve.